Techno

A techno ism�rvei:
·A rockzen�re jellemz� kem�nys�g sebess�gre cser�l�d�tt
·A monot�nia a techno zene lelke. Egy mot�vum �lland� ism�telget�se, vari�lgat�sa a monot�nia, a monoton �temek, hangz�sok hallgat�sa tudat�llapot v�ltoz�st okoz. P�ld�ul a mantr�z� tibeti l�m�k , afrikai dobosok, baali csengetty�s�k, �zsiai s�m�nok, a monot�nia r�v�n ker�lnek transzdendens kapcsolatba az isteneikkel, a s�m�n sz�m�ra a t�nc ext�zisa maga a megtisztul�s - meditat�v, spiritu�lis �lm�ny.
·"Nem sz�l semmir�l" A techno nem sz�vegkis�r� s�mazene, hanem szuver�n, instrument�lis muzsika, zaj, z�rej, hangmint�k �sszehangolt kompoz�ci�ja.

A techno t�rt�nete:
1913-ban Luigi Russolo a Zajok m�v�szete c. kiadv�nyban a k�vetkez�ket �rta: "A modern zeneszerz�k az iparosodott vil�g, �s annak zajai, t�rv�nyei fel� ford�tott�k figyelm�ket." A st�di�k �s elektronikus eszk�z�k fejl�d�s�t a k�nny�zene is kihaszn�lta, a technikai v�vm�nyok �ltal k�n�lt lehet�s�geket beemelt�k a zenesz�mok k�sz�t�s�be.

A st�di�ban mesters�gesen el��ll�tott zenei hangz�s alapelemei:
·tiszta, szigoruan peri�dikus rezg�s
·statisztikailag egyform�n elosztott, szigor�an aperi�dikus rezg�s
·kattan�s
·impulzus

Ezek az alapelemek egym�sba olvaszthat�k, torz�t�ssal, visszhangos�t�ssal, gerjeszt�ssel, hangtartom�nymodul�ci�val tov�bb munk�lhat�v� v�llnak.
A tiszt�n elektromos zene els� k�pvisel�i: Tangerine Dream (68), Kraftverk (70), Jean Michael Jarre (76), Depeche Mode (81), Laibach Azt lehet mondani, hogy a st�di�ban k�sz�tett, �sszekevert zene korunk tipikus kifejez�j�v� v�lt. A st�di�technik�t kiv�l�an alkalmaz�, �s �l�ben is koncertez� el�ad�k (pl. Genesis, Pink Floyd) a koncerteken nem igaz�n tudt�k visszaadni a st�di�ban kevert zen�t. Vagy, ha igen, akkor az play back-r�l sz�lt. Teh�t a k�nny� zenei m�fajokban az �l� zene nem tudott tov�bb fejl�dni. Az �l� zene ott n�vekedett, ahol a legkev�sb� lehetett volna felt�telezni, ezek a diszk�k voltak. Itt a DJ-k kever�se r�v�n a k�z�ns�gnek a meglepet�s, diszharm�nia �s az improviz�ci� elemi �lm�ny�ben lehetett r�sze. A k�z�ns�g az �l� j�t�k ezen friss elemeit a lehet� legk�zvetlenebb form�ban �rezte, t�nc k�zben, az �temmel sodr�dva. A DJ-k munk�jukat a computertechnik�k is seg�tett�k. J�t�kuk l�nyege a m�r megl�v�, lemezre r�gz�tett forr�sokb�l begy�jt�tt hangelemek heterog�n t�meg�nek �trendez�se. Ez lett v�g�l is a techno, ami azt�n sz�mtalan m�fai v�ltozatra oszlott sz�t az id�k folyam�n.

M�faji v�ltozatok:
·techno: Ez az elektronikus t�nczene detroiti fekete zen�szek tal�lm�nya, a 80-as �vek elej�r�l. Jellemzi a gyors, sp�rtaian egyszer� ritmuskavalk�d. El�sz�r Eur�p�ban lett divatos, majd visszat�rt Amerik�ba.
·house: A 80-as �vek k�zep�n, Chicago klubbjaiban terjedt el. E m�faji v�ltozat aranykora is erre az id�re dat�lhat�.
·acid-house: A house m�faj vari�nsa. Az els� acid-house esteket 87-ben kezdt�k el rendezni Londonban. Az �j st�lust az eg�sz �jjel tart� p�rg�s, hozz� ill� szakadts�g �s eklektika jellemezte. Divat �s szt�r ellenes, kis�rletez� kedv�. Kaliforni�ban 90-91-ben v�lt a partyk meghat�roz� elem�v�. Kimondva-kimondatlanul h�rdette, hogy drogok hat�sa alatt ezek a bulik m�g jobban �lvezhet�k �s a 70-es �vek k�zep�n �jra felfedezett Ecstasy lett e st�lus legkedveltebb drogja.
·rave: Az acid-house m�faj lesz�rmazottja. Eg�sz �jjel tart�, ut�pisztikis hangulatot �raszt� buli techno zen�vel �s ecstasyval. Kaliforni�ban lett a legn�pszer�bb a 90-es �vek elej�n. A szervez�k n�ha eg�sz vid�mparkokat b�reltek ki �jszak�ra. Term�szet�n�l fogva illeg�lis, ide�lis helysz�ne valami nagy, szabadt�ri ter�let. Terjed�se r�pc�dul�kon, titkos telefonsz�mokon, interneten.
·goa: Maga a Goa tengerparti tag�llam Indi�ban. V�gtelen, �rintetlen strandjai, naps�t�tte �ghajlata �s minim�lis �rfekv�se a vil�g hippijeinek kedvelt utic�lj�v� tette. A 60-as �vek v�g�t�l �rkeztek oda hippik, j� n�h�ny �vig ott is ragadtak. A 90-es �vek elej�n a boh�mek t�ristaparadicsoma lett. A strandok az�ta eg�sz �jjel tart� techno bulik sz�nhelyei lettek, a zen�t neves eur�pai DJ-k csin�lj�k. A go�r�l elnevezett partyk napjainkban eg�sz Eur�p�ban terjednek. E partykat kiz�r�lag extr�m, civiliz�ci� mentes helysz�neken rendezik. Ez lehet: erd�, r�t, strand, holt�g. Egy, az Interneten a goa partykat bemutat�, partykon r�sztvev� fiatalember err�l �gy �r: "A goa-trance felvonultatja a zenei spektrum szinte minden elk�pzelhet� hangj�t: a magasak �s a m�lyek l�ktet�se �trep�t az �rz�kel�s egy m�sik dimenzi�j�ba. A goa-party fejleszti a befogad�k�pess�get, �les�ti a m�sikl�t�st, levezeti a f�l�s fesz�lts�get, gyors�tja �s m�ly�ti az asszoci�ci�kat. Joker a pakliban. Az egyetlen olyan g�pzenei st�lus, amelyben k�nnyen felimerhet� a kult�r�lis eredet. Rengeteg hangz�sban tal�lkozunk a t�vol- �s k�zel-kelet, valamint a new age misztikum�val. A trance befogad�sa t�lmegy a t�nc kiz�r�lagos �lvezet�n, �t, amely az ismeretlenbe visz, avagy olyan t�jakra �rkezel, ahol nyugati ember m�g el�tted nem j�rt. A csillagok pulzus�t tapogatod, napl�ngfolyamban levit�lsz. Persze nem egyed�l. Ak�r egy archaikus indon�z szertart�s - egy idegen bolyg�n - ismeretlen akaratra mozdulnak a v�gtagok, k�z�s lend�letben emelkednek magasba a karok. Nem t�nc, hanem �ldozat a "Goa-isten" UV-olt�r�n."
·trance: Mint st�lusir�nyzatnak, N�metorsz�g - Frankfurt a sz�l�f�ldje. 93/94-ben a Brit Szigeteken lett a legn�pszer�bb. A zene kozmikus �s pszichedelikus, a Go�-hoz hasonl�, de z�rt helyen is tartanak ilyen rendezv�nyeket. Itt is indiai maskar�kba �s pszichedelikus ruhak�ltem�nyekbe �lt�znek a r�sztvev�k. Az LSD �s a f� haszn�lata jellemz�bb, az ecstasy �s speed kev�sb�.
A 80-as �vek k�zep�t�l napjainkig elmondhat�, hogy l�trej�tt egy techno (szub) kult�ra, aminek l�nyegis�ge tulajdonk�ppen a 60-as �vek hippi kult�r�j�ban gy�keredzik. A szubkult�ra tagjaira jellemz� a pszichedelikus be�ll�totts�g (c�l: alternat�v val�s�gok v. tudattalan megismer�se, hallucinog�n, szintetikus drogok, gomb�k, cannabis haszn�lata) �s a k�nyszer� t�rsadalmi megegyez�s eredm�nyezte taburendszer elleni l�zad�s (de! politikai mozgalomm� nem szervez�d�tt).
A techno kult�ra meghat�roz�sa t�lmutat zen�n, irodalmon, filmen, vide�n, k�pz�m�v�szeten s minden egy�b �j kifejez�si form�n. Egy megv�ltozott vil�g �let�rz�s�t �rja k�r�l, t�rsadalom- �s term�szettudom�nyok k�zti hat�r megsz�nt�t, ember �s g�p viszony�t.

Ir�nyzatok:
UNDERGROUND: A k�nny�zenei st�lusokban az �j m�fajok mindig az underground talaj�n j�nnek l�tre.• A szervez�ket nem a meggazdagod�s v�gya hajtja, sokszor r�fizet�ses. NEM PIACCENTRIKUS.• A DJ-k egy-egy bulin minim�lis p�nz�rt dolgoznak, nem a zen�l�sb�l �lnek. de ig�nyesen v�gzik a munk�jukat. • A DJ-k nem adnak ki lemezeket, egy-egy 2-3 �r�s szett csak egy partyn, egyszer halhat�. Nem j�tszanak a m�di�kban. • A szervez�k �lland�an v�ltoztatj�k a bulik helysz�neit, kedvelik a szabadt�ri hely- sz�neket, megh�kkent� nem egyszer bizarr helyeket. A helysz�nek sokszor az utols� pillanatig titkosak, az utols� pillanatban telefonon vagy az Interneten lehet hozz�jutni. Vagy kis sz�r�lapokon. ILLEGALIT�S fontos szempont, kiz�rj�k a m�di�t. Rendfenntart�k, kidob�k nincsenek.• K�z�ns�g egy adott r�teg, aki ezeket a bulikat szereti, az emberek nagy r�sze ismeri egym�st, meghitt hangulat. Soha nics "balh�" • Szerek: f�, LSD, XTC, speedhaszn�lat ritk�bb.• Nincs vagy nem figyelhet� meg szervezett anyagoszt�s!
OVERGROUNDAz underground-b�l felj�v�, divatt� v�lt zenei m�fajok.• A szervez�k els�sorban p�nzt akarnak keresni, PIACCENTRIKUS.• A DJ-k profik, egy-egy fell�p�s�rt sok p�nzt kapnak, abb�l �lnek. Ha a munk�j�t ny�gnek �rzi, ig�nytelen, k�z�pszer� el�ad�s lesz. Lemezeket adnak ki, b�rmikor meghallgathat�ak, m�di�kban is j�tssz�k �ket.• A bulik �lland�, szokv�nyos sz�rakoz� helyeken, klubokban, diszk�kban. M�di�kban h�rdetik magukat, egy-egy nagyobb rendezv�nyre a m�dia k�pvisel�it is megh�vj�k. LEG�LIS • T�megek, nincs meghitt hangulat. Vannak rendfenntart�k, kidob�emberek. El�fordulnak "balh�k". • Speed a prefer�lt drog. Sokkal nagyobb p�rg�s, t�bb agresszi�, t�bb rosszull�t.

Hazai helyzet:

92/93 �vre dat�lhat�k az els� underground rendezv�nyek. (FMK + Tilos az �) A rekl�m �s a l�togatotts�g nagyon minim�lis volt, ezekr�l a rendezv�nyekr�l semmit nem lehetett tudni. 93-ban a Korai �r�m nev� zenekar el kezdett j�tszani, a koncertek ut�n szerveztek partyt. Ez ismertebb� tette ezeket a rendezv�nyeket. Di�ksziget: 94-ben �ll�tottak fel el�sz�r egy nagyon kis s�trat, ahol techno zene sz�lt �jszak�nk�nt. E programon kb. 10-15 ember t�ncolt eg�sz �jjel, m�sik 20 kiv�lr�l n�zte, hogy mi t�rt�nik.
Robban�s 95-�s �v v�ge, 96-os �v!

House

R�viden a houser�l:

Ez az �j st�lus� zene valahol a pop, disco, techno k�z�tt lehet. Minden zene, amiben a kem�ny 4/4-es alap van �s nincs tele sz�veggel, azt r�gt�n housenak mondanak. A house a disco �s a techno egyik st�lusa, de t�bb m�faj� zen�ben van house st�lus. A technot �s a discot is sz�m�t�g�p seg�ts�g�vel k�sz�tik, ez�rt hasonl�ak. Ebb�l ad�d�an a house is sz�m�t�g�p seg�ts�g�vel k�sz�l� t�nczene.

A house zene kialakul�sa:

A house zene indul�sa egy el�g l�tv�nyos esem�nyhez k�thet�. 1985-ben a chicag�i Komishi parkban egy kos�rlabda-m�rk�z�s ut�n a megh�vott zenerajong�k egyszer�en el�gett�k az ut�lt, vagy megunt diszk�lemezeiket. A diszk�zene vil�got megh�d�t� �tja ezzel l�tv�nyosan v�get �rt. Chicag�ban �s New Yorkban m�k�d�tt k�t olyan klub (Chicago Warehouse, New York Paradise Garage - innen ered a house �s garage zene elnevez�se), amely �tt�rte az addigi faji �s szexu�lis, begyepesedett korl�tokat. Ez a k�t klub volt az a hely, ahol nem csak a feket�k, vagy csak feh�rek, csak heteroszexu�lisok vagy csak homoszexu�lisok sz�rakozhattak. Ez a zene mindenkit egyform�n vonzott. Nem sokkal k�s�bb a rave parties-acid house Nagy-Britanni�ban jelent meg. A house az egyik legk�nnyedebb t�ncos technost�lusnak sz�m�t (a m�vek k�zepes temp�j�ak – 120–130 bpm), mely n�mely el�ad� eset�ben k�zel �ll a hip-hophoz, vagy napjaink diszk�zen�j�nek az angolsz�szok �ltal dance-floornak nevezett ir�ny�hoz. Eleinte a house zene a melegek k�r�ben volt igen n�pszer�. 1986 k�r�l kezdett nagyobb n�pszer�s�gnek �rvendeni, b�r Chicag�ban m�g mindig ink�bb a feket�k zen�je maradt. Nem csak az amerikai zene alapozta meg a house zene ir�nyvonalait. Az eur�pai zen�k, mint p�ld�ul a Depeche Mode elektronikus popzen�je, vagy a Soft Cell �s a legink�bb a diszk�hangz�sra �p�l� Giorgio Moroder, Klein and MBO �s sz�mos olasz csapat is nagyon n�pszer� volt mind New Yorkban, mind Chicag�ban.

A house zene v�llfajai:

A house zene els� v�lfaja az acid house volt, amely el�sz�r 1988-ban Angli�ba t�rt be �s v�lt a fiatalok kult�r�j�t meghat�roz� zen�v�. 1989 nyar�ra az acid house megmozdul�sokat felv�ltott�k a nagy rave fesztiv�lok. Ma m�r ink�bb a psziched�likus t�rt�nelemhez tartoz� acid house er�sen kiemeli a hangszersz�lamok k�gy�vonalait, vid�m vok�ljaival �s soul & western st�lus� „pian�ival” a happy house, a dobg�pek ny�jtotta lehet�s�geket valamivel jobban kiakn�z� �s samplingelt ritmusokat is felhaszn�l� breakbeat, vagy a legrafin�ltabb, meglepet�sekkel �s v�ratlan zenei k�pzett�rs�t�sokkal teli progressive st�lus, amely f�leg az �llamok nyugati partj�nak underground zen�szei k�r�ben n�pszer�. A house v�gletekig leegyszer�s�tett, amerikai v�ltozata, melyet garage-nak h�vnak, olyan k�sz, egym�shoz a megt�veszt�sig hasonl� ritmikai �s hangz�sbeli alapokat hoz l�tre, melyekre a DJ-nek kell �l�ben r�kevernie a val�di zenei tartalmat.

A house jellemz�se, jelent�se:

Ma m�r a house-t nem csak nagy fesztiv�lokon j�tssz�k, hanem minden p�ntek �s szombat este a diszk�kban is. A l�ktet� zene �s a vill�dz� f�nyek mellett viszont nem az a l�nyeg, hogy lelki partnerre tal�ljunk egy �ra alatt, hanem, hogy a nek�nk legjobban tetsz� l�nnyal, fi�val megismerkedj�nk, �s lehet�leg min�l hamarabb �sszemelegedj�nk. Ez�rt fontos a min�l divatosabb, megh�kkent�bb, szexisebb �s v�ltozatosabb megjelen�s. A sz�veg �ltal�ban csak n�h�ny lakonikus var�zsmondatra szor�tkozik, ilyenekre, mint: que divina, vagy don’t give up the fight, melyek els�sorban a tudatalattit veszik c�lba, �s fogva is tartj�k a m� id�tartama alatt.

A house zen�t kedvel�k megjelen�s�nek, divatj�nak Magyarorsz�gon egy saj�tos v�ltozata alakult ki, amelyet sehol m�shol a vil�gon, houseos �sszej�veteleken nem lehet megtal�lni. N�lunk furcsa egyvelege tal�lhat� meg a divatot azonnal k�vet� �s a divatra egy�ltal�n nem ad�, de az �lt�zk�d�sre m�gis nagyon odafigyel� fiataloknak.

Goa

A Goa Kult�ra kialakul�sa:

A goa kult�ra gy�kereit a 60'as �vek v�ge fel�, India partj�n a Goa-partvid�ken tal�lhatjuk. Abban az id�ben vil�gutaz� hippik, rockszt�rok lept�k el ezt a tengerpartot, akik az amerikai hippi mozgalom lez�r�sa ut�n itt pr�b�lt�k megtal�lni a szabads�got. Ez a sex/drugs/rockandroll b�vk�r�b�l kil�pni nem akar� csoport le is telepedett itt, �s egy �jfajta, term�szet k�zeli �letm�dot folytatott. A legt�bben azonban nem b�rt�k a temp�t, �gy a 80'as �vekre m�r csak egy kis amerikaiakb�l �s eur�paiakb�l �ll� csoport maradt Go�n. A 90'es �vekben azonban minden megv�ltozott. J�tt az �j zenei front: az Acid. A partvid�k lak�i azonnal r�kaptak az �j st�lusra �s tov�bbfejlesztett�k azt. A "nagy elind�t�", Goa Gil, egy nagyon r�g �ta Go�n �l� San Franciscoi freak, az igazi Goa-Guru. Gil �s t�rsai m�r r�g�ta nyomt�k az elektronikus hangz�sokat, ami akkoriban a Yello, Talking Heads, f�le vonalat jelentette. A techno, az acid, az industrial, a detroit, elecrto, new beat st�lusokb�l �s a 70es �vek pszichedelikus hangz�s� zen�inek hat�sa alatt �llt v�g�l is �ssze a goatrance, melynek k�zvetlen el�fut�rai a Killing Joke �s az els� igazi goa sz�mot jegyz� belga Front242. A goa sz�hoz a trance akkor ker�lt, amikor az emberek felfedezt�k, hogy az extasy �s az lsd olyan drogok, amelyeket szinte ehhez a zen�hez tal�ltak ki…

Zene:

A psychedelic trance-t �s a goa trance-t legink�bb szinon�mak�nt haszn�lj�k, csak k�s�bb, a 90'es �vek v�ge fel� lett a psytrance egy �n�ll� st�lus megk�l�nb�ztet� neve. A psy/goa zen�krol eset�ben viszonylag kev�s j�l behat�rolhat� st�lusjegyet eml�thet�nk. A sz�mok ritmusa alapvet�en 4/4, a sebess�ge 135-150 bpm k�z�tt van legink�bb, de term�szetesen vannak lassabb �s gyorsabb sz�mok is. A zen�k sok furcsa, pszichedelikus hangb�l, agycsavar� �s utaztat� t�m�kb�l, rengeteg ritmikai elemb�l �s effektekbol �p�lnek fel. A mai napig jellemz�ek a 303-masok �s sok goa/psy zen�ben tal�lhat� elektromos git�r. Az alapok legink�bb kem�ny hangz�s� felez�, vagy "gurul�" basszusvonalra, 4/4-es �t�s l�bdobokra �p�lnek. A r�gebbi goatranceban domin�ns szerepet j�tszottak a nem eur�pai sk�l�kon �rt keletiesebb dallamok, manaps�g a goa/psy zen�kben ink�bb az egyszerubb, de jobban megragad� �s k�l�nleges hangz�s� t�m�kra �p�tenek. A go�b�l rengeteg �j st�lus is kifejl�d�tt, illetve maga a goa is metamorf�zisokon ment kereszt�l. �gy lett psychedelic trance (GMS, Logic Bomb, Space Tribe, Talamasca), a legink�bb a skandin�vok �ltal k�pviselt progressz�v minim�l (Atmos, Son Kite, Ticon, Vibrasphere, Necton), progressz�v psytrance (Parasense, Droidsect, Paste, �j Etnica), psychedelic techno (Yumade, Paps) . A chillesebb hangz�s� pszichedelikus zen�k is t�rt nyertek, psychedelic ambientk�nt szokt�k emlegetni.

Partik:

A goa-kult�ra leger�sebb alapj�t mindig a partik, els�sorban a szabadt�ri partik jelentett�k �s jelentik ma is. Ennek egyik oka az a rengeteg k�l�nleges helysz�n, ahol goa bulikat rendeznek; tengerpart, �serd�, r�gi kast�ly, haj�, sivatag k�zepe, foly�part, messzi hegys�gek v�lgyei, stb. A klubbuliknak is megvan a maga k�l�nlegess�ge, elsosorban a dekor�ci�b�l fakad�an; term�szet ut�nz�, vagy a fantasy vil�gb�l mer�to UV akt�v k�pek, szobrok, vet�t�sek, t�relv�laszt� n�dfonatok d�szitik a bulik helysz�n�t. A partik k�z�ns�ge jelenti a m�sik olyan k�l�nlegess�get, amib�l b�rki meg�llap�thatja, hogy �pp egy goa partin van. Sok mosolyg�s, bar�ts�gos ember, a legextr�mebb ruh�kban, a legmeglep�bb helyekr�l. Mindenki t�ncol, a k�z�ns�g egy�tt tal�lja meg az utat a felszabadul�shoz, ami a zene �s a f�nyek hat�s�ra elkezd�d�tt a t�ncteremben, vagy a t�z k�r�l. Szinte mindenki, aki j�rt m�r goa bulin besz�molt a "k�z�s l�lek" kialakul�s�nak fantasztikus �lm�ny�r�l, amikor a t�ncol�k �gy �rzik, most minden ott l�v� partiz� �szlel�se �s gondolatai egy nagy tudatban kapcsol�dnak �ssze. A szabadt�ri partikon a napfelkelte jelenti a cs�csesem�nyt, ez a s�t�ts�gb�l a f�nybe �rkez�s, a csakra utaz�s tet�pontja, r�ad�sul a partiz� felfedezi a k�r�l�tte l�v� arcokat �s sokszor mag�nak a helysz�nnek a sz�ps�geit. Egy goa bulin senki sincs egyed�l, mindenki mosolyg�s �s seg�t�k�sz. Ezek a jellegzetess�gek szerte a vil�gon jellemzik a goa partikat. A go�sok nagy utaz�k, a vil�g b�rmely t�j�n, b�rmelyik orsz�gb�l �rkezhetnek egy goa partira, mert tudj�k, hogy otthon fogj�k �rezni magukat �s a seg�t�k�sz embereket tal�lnak majd. A szc�na tev�kenys�g�t j�l jellemzik a hatalmas fesztiv�lok, ahol t�bb t�zezer goa fan t�lt egy�tt 3-5 napot ( vagy t�bbet ) valahol a term�szetben. A legh�resebb a Solipse, a Napfogyatkoz�s fesztiv�l, ami �pp Magyarorsz�gon, Ozor�n ker�lt elosz�r megrendez�sre �s kb. 30ezer ember vett rajta r�szt. Az Ozorai fesztiv�l m�ra kultikus esem�nny� v�lt. (www.solipse.com). Portug�li�ban rendezik meg nyaranta a Boom fesztiv�lt, a legnagyobb el�ad�kkal �s N�metorsz�gban a Voov fesztiv�lt, ami 11 �ve �l.

Drum&Bass

JUNGLE - DRUM & BASS

Amikor '89 party-hõsei, Grooverider �s Fabio valamikor a kilencvenes �vek elej�n d�l-londoni (Brixton, Elephant & Castle) klubokban (leggyakrabban a Rage-ben) a hardcore-on tov�bbl�pve, addig teljesen szokatlan ritmus-patternekkel gazdag�tott�k zen�j�ket - �s kergett�k õr�letbe a k�z�ns�get - m�g nem is sejtett�k, hogy e gondolatokb�l nõ ki '97 Britanni�j�nak mainstream muzsik�ja.
Persze ahogy a techno nem Pallasz Ath�n�k�nt pattant ki Zeusz fej�bõl, �gy a jungle sem a semmibõl j�tt: gy�kerei a dub-ban (ritmusvil�g, szub-basszusok), a hip hop-ban (szint�n a ritmusk�pletek, valamint az MC-k szerepeltet�se) �s a techno-ban (st�di�processzus) keresendõk.
Felgyors�tott hip hop (n�ha swing, vagy bossa nova) �temek, egy v�gletekig leegyszerûs�tett, szinte trivi�lis basszusmenet: nagyj�b�l ez a jungle alap, ettõl a pontt�l kezdve �gazik sz�t a kilencvenes �vek v�g�nek legterm�kenyebb �s leginvenci�zusabb zenei ir�nyzata sz�mos almûfajra. �gy p�ld�ul a ragga-muffin vok�lokkal, dub-os basszusvonalakkal, reggae-hangmint�kkal oper�l� ragga jungle. Vagy a kem�ny �temeirõl, minimalizmus�r�l felismerhetõ drum & bass (pl. A Guy Called Gerald, Goldie, Photek, Doc Scott, Alex Reece), mely k�l�n�s kettõss�get hordoz mag�ban: az elsõ hall�sra embertelen �s hipergyors breakbeateket feloldj�k az ezekre �p�lõ dzsesszes elemek, ambient szõnyegek, soul-os vok�lok.
Az eml�tett ambivalencia mellett a mûfaj azonnali befogad�s�t nehez�ti a hagyom�nyos dance 4/4-eken �s konstans ritmusokon edzõd�tt f�lek sz�m�ra szokatlan, esetenk�nt h�rom-n�gy �sszetevõs poliritmia. N�mi szarkazmussal: „�gy hangzik, mintha valaki a dobfelszerel�s�vel egy�tt legurulna a l�pcsõn" vagy „mintha egy f�ll�b�, t�zkezû fekete dobolna." T�bb zeneszeretõ �s -�rtõ bar�tunknak hossz� h�napokba, nemegyszer �vekbe telt, mire megbar�tkoztak a mûfajjal...
Harmadik alir�nyzat a kiss� fellengzõsen hangz� intelligens jungle (tudtunkkal egyetlen jungle producer sem �ll�totta azt, hogy buta jungle-t j�tszana), mely az �temekn�l hangs�lyozottabban a trance-os bet�tekre �sszpontos�t, mint p�ld�ul LTJ Bukem, Blame, valamint a rendk�v�l term�keny Mark & Dego kettõs, akik 4 Hero, Jacob's Optical Stairway, Tom & Jerry �s Tek 9 nevek alatt is publik�lnak. Persze az intelligens jungle kifejez�s nem a zen�szek, hanem a m�dia tal�lm�nya, marketingfog�s. A techstep drum & bass elõad�i sz�vesen haszn�lnak fel indusztri�lis mint�kat, s munk�ik a techno hangz�svil�g�hoz �llnak a legk�zelebb. H�tt�reffektjeik b�rmelyik thriller, vagy tudom�nyos-fantasztikus film becs�let�re v�lhatn�nak. A rafin�ltan elhelyezett break-ek nemcsak az �temeken, esetenk�nt a dallamokon is megtal�lhat�k (Ed Rush).
A hardstep drum & bass nev�hez h�ven elsõsorban kem�nyebb, t�ncorient�lt hangz�st produk�l, gyakran torz�tott basszusmenetekkel (Grooverider, Boymerang, Mickey Finn).
B�r az elsõ jungle album 1991-ben jelent meg, a mûfajt korai underground l�t�bõl A Guy Called Gerald Black Secret Technology c�mû nagylemeze emelte ki 1994 v�g�n. (Õ egy�bk�nt valaha az 808 State tagja volt, tov�bb� 1988-as Voodoo Ray-e a Summer of Love egyik legnagyobb house sl�gere lett.) A szigetorsz�gban 1994-ben igazi õr�letet v�ltott ki egy jungle maxi: az M-Beat featuring General Levy Incredible c�mû darabj��rt m�r h�napokkal a megjelen�s elõtt szinte ostromot ind�tottak a lemezboltok ellen a rajong�k. Az igazi m�diaszenz�ci�t azonban Goldie 1995 õsz�n megjelent Timeless c�mû monument�lis albuma jelentette. A siker m�rt�k�re jellemzõ, hogy m�g a lemez az angol dance elad�si list�k �l�n �llt, Michael Jackson-nak meg kellett el�gednie a tizenhetedik poz�ci�val. Mindenk�ppen eml�t�st kell tenn�nk a jungle reneg�t, Alex Reece So Far LP-j�rõl, mely a Blahblahblah szak�r�i szerint a Clash 1978-as albuma �ta a legjelentõsebb londoni zenei produkci�. (A progressz�v dance elõad�inak t�bbs�ge v�lhetõen egyet�rt ezzel a v�lem�nnyel, hiszen Reece az�ta is az egyik legkeresettebb drum & bass remixer. Kevert m�r �jra az Underworld-nek, a Model 500-nek, Kenny Larkin-nak, a UFO-nak, a Kruder & Dorfmeister du�nak, de m�g Neneh Cherry-nek is.) K�vetkezõ l�p�st a Bukem v�logatta Logical Progression (1.) jelentette. 1996 v�g�n a drum & bass szc�na figyelme az Icons (Justice & Blame) Emotions with Intellect c�mû nagylemez�re �sszpontosult. Az 1993-ban k�sz�lt anyag - mivel a kiad�k akkor t�l avantgarde-nak tal�lt�k - h�rom �ven kereszt�l v�rt a megjelen�sre, egyes darabjai csak dub plate-eken voltak hozz�f�rhetõk olyan kiv�telezettek sz�m�ra, mint Fabio, vagy Mixmaster Morris. A mûfaj legutols� szenz�ci�ja - a MUZIK szerint az elk�vetkezõ k�t �v zenei arculat�t meghat�roz� - Roni Size / Reprazent dupla album, a New Forms.
Term�szetesen, a techno-hoz �s a house-hoz hasonl�an, a jungle / drum & bass producerek �s elõad�k is egy-egy kisebb kiad� (label) c�mk�je alatt csoportosulnak. N�h�ny, a fontosabbak k�z�l: Metalheadz (Goldie, Wax Doctor, Peshay, Hidden Agenda, Doc Scott, J Majik, Kemistry & Storm), Goldie hangm�rn�k�nek, Rob Playford-nak a tulajdon�ban �ll� Moving Shadow (PFM, Omni Trio, Flytronix, JMJ & Richie, Hoax, E-Z Rollers, Tekniq), az LTJ Bukem �ltal f�mjelzett Good Looking / Looking Good (Artemis, Odyssey, Source Direct, Blame �s az elmaradhatatlan MC Conrad), Grooverider c�mk�je, a Prototype Recordings (Boymerang, Ed Rush, John B). Igen sz�nvonalas munk�kat jelentet meg a Creative Source (Intense, Big Bud, Origination), a Precious Material (Nautilus, Jazz Juice, Astral Vibes), a S.O.U.R. (T Power), a Basement Records (Justice, Mystic Moods), a Timeless Recordings (KMC, Future Bound), valamint a Creative Wax (Underwolves, Tango). Egy�b kiadv�nyaik mellett alkalmank�nt zseni�lis drum & bass darabokkal jelenik meg a piacon az R&S (The Original Playboy, Jacob's Optical Stairway), a Hard Hands (Lab Rat, Leftfield, Pressure Drop), a Creation Records (One True Parker), az XL Recordings (Johnny L), a Junior Boy's Own (Ballistic Brothers), a Filter (Amalgamation Of Soundz), a Mo' Wax (Plug), a Cup Of Tea Records (Statik Sound System, Ratman), a sheffieldi WARP (Link, Squarepusher), a Virgin (Photek, Source Direct) �s a Talkin' Loud (Roni Size / Reprazent) is.
Ahogy a house Chicago sz�l�tte, vagy a trance Frankfurt�, �gy a jungle / drum & bass Londonhoz k�thetõ, ahol manaps�g m�r a McDonald's-ekben is ez sz�l. Lehet, hogy meglepõen hangzik, de a legnagyobb j�indulattal sem nevezhetj�k undergroundnak azt az ir�nyzatot, mely foci EB-k szign�lj�t, vagy tv rekl�mok zenei al�fest�s�t adja. Ha mondhatjuk azonban valamirõl, hogy pozit�v �rtelemben v�lt mainstream-m�, �gy e mûfajr�l nyugodtan �ll�thatjuk ezt. A szokatlan jelens�g okai visszavezethetõk a nagy kiad�k �bers�g�re, akik m�g underground l�t�ben v�s�rolt�k fel a mûfajt, ugyanakkor a szerzõdõ elõad�k mûv�szi �n�ll�s�gukat teljes m�rt�kben megõrizhett�k. �gy ker�lte egyelõre el a drum & bass a house sors�t, a teljes kommercializ�l�d�st. Napjainkra vil�goss� v�lt: a drum & bass lesz az az ir�nyzat, mellyel a progressz�v dance muzsik�k polg�rjogot nyernek az idõsebb zenehallgat�k k�r�ben is. LTJ Bukem lemezeivel kapcsolatban v�gzett piackutat�sok egy�rtelmûen jelzik: a negyvenes koroszt�ly ugyan�gy v�s�rolja kiadv�nyait, mint a huszon�vesek. A mûfajban rejlõ lehetõs�geket bizony�tja, hogy manaps�g szinte mindenki mer�t belõle, �gy az olyan g�niuszok, mint az Aphex Twin, vagy Paradinas (m-ziq). Meg az is, hogy a vil�gon �jabb drum & bass k�zpontok alakulnak ki, ilyen p�ld�ul Toronto. Az elõad�k se kiz�r�lag angolok m�r: a mûfaj h�rnev�t �regb�ti az amerikai Jamie Myerson, a n�met Bassface Sascha, vagy a Doppelg�nger, meg az olyan v�logat�sok, mint a Soundz of the Asian Underground, de ismer�nk francia, g�r�g, ausztr�l, sõt, t�bb �g�retes hazai pr�b�lkoz�st is.
Sz�val, ha minden �gy megy tov�bb, �t �v m�lva a drum & bass eljut a magyar nagyk�z�ns�ghez is...