Pop

A rock and rollb�l, a rhythm and bluesb�l �s a country zen�b�l sz�rmaz�, angol-amerikai eredet�. Az elektromos er�s�t� kor�ban sz�letett meg a n�ger blues �s a rock and roll tal�lkoz�s�b�l, s er�sen befoly�solt�k a keleti folkl�rb�l, valamint a nyugati avantgardista zen�b�l vett elemek. Az angol "pop music" sz� a "popular music" r�vid�t�s�b�l sz�rmazik. Pontosabb �rtelmet a hatvanas �vek elej�n kapott, a Beatles egy�ttes megjelen�s�vel. A Beatles nyom�ban �jabb egy�ttesek sz�lettek: a Rolling Stones, az Animals, a Yardbirds, a Moody Blues, a Who, a Soft Machine �s a Pink Floyd Nagy-Britanni�ban, a Beach Boys, a Jefferson Airplane, a Mothers of Invention, a Byrds, a Credence Clearwater Revival �s a Doors az USA-ban. Bizonyos egy�nis�gek is r�nyomt�k b�lyeg�ket, a popzene nagy korszak�ra; �gy �nekesek �s �nekesn�k: Mick Jagger (Rolling Stones), Paul McCartney, John Lennon (Beatles), Eric Burdon (Animals), Jim Morrison (Doors), Roger Daltrey (Who), Tom Jones, Elton John, Joe Cocker, Janis Joplin; git�rosok: Jimi Hendrix, Eric Clapton, Jimmy Page, Mick Taylor. M�s m�v�szek, mint Bob Dylan v. Joan Baez, a protestsong vezet� egy�nis�gei voltak. Ez a m�faj a teljes�tm�ny hajszol�sa, a t�rsadalmi igazs�gtalans�gok �s a fegyveres konfliktusok nyomaszt� l�gk�r�ben �l� t�rsadalom ellen harcolt. Magyarorsz�gon az Ill�s-egy�ttes saj�tosan magyar popzen�t hozott l�tre, a n�pdal mot�vumaival, a 60-as 70-es �vek ifj�s�g�nak probl�m�ir�l sz�l� sz�vegekkel. 1970 ut�n a hippimozgalom egy helyben topogott. Beatles egy�ttes feloszlott, �s �jra egym�st�l igen k�l�nb�z� m�fajok t�ntek fel.