1. Mit nevez�nk drognak?

Am�g a mai magyar k�znyelvben a drog sz� jelent�se egyenl� az illeg�lis drog�val, addig az addiktol�gia (szenved�lybetegs�ggel foglalkoz� tudom�ny) a k�vetkez� meghat�roz�st adja:

Drognak nevezz�k azt az anyagot, amely a k�zponti idegrendszerre hatva hangulati, gondolkod�sbeli v�ltoz�sokat okoz �s hat�sa potenci�lisan k�ros a szervezet testi-lelki folyamataira. Ez a meghat�roz�s mag�ba foglalja a leg�lis drogokat is (alkohol, nikotin, koffein).

M�g t�gabb �rtelemben – drognak nevez�nk minden olyan term�szetes vagy mesters�ges anyagot, mely a szervezetbe beker�lve ak�r pozit�v, ak�r negat�v hat�st v�lt ki. A gy�gyn�v�nyek, f�szerek m�rt�kletesen alkalmazva j�t�kony (pozit�v) droghat�st eredm�nyeznek.

2. Mit jelent a k�miai addikci�?

A k�nyszeres drogfogyaszt�snak az a viselked�si mint�ja, amit a k�vetkez�k jellemeznek: a drog beszerz�s�re �s fogyaszt�s�ra ir�nyul� lek�zdhetetlen v�gy, valamint er�s tendencia az elvon�st k�vet� visszaes�sre. Az addikt�v drogfogyaszt�s mag�ban foglalja a dependencia �s a tolerancia kifejl�d�s�t (l�sd k�s�bb).

3. Mit jelent a szerrel val� vissza�l�s (drogab�zus)?

Orvosi szempontb�l ab�zusnak nevezz�k a szer haszn�latnak azt a m�dj�t, ami a szervezetet k�ros�tja, az anyag mennyis�ge, helytelen haszn�lata, vagy a haszn�lat hossz� id�tartama miatt. M�s megfogalmaz�s szerint drogab�zus b�rmely drog �nhatalm� haszn�lata, amely elt�r az orvosi el��r�st�l, vagy az adott kult�ra �ltal elfogadott t�rsas konvenci�kt�l.

4. Mit nevez�nk dependenci�nak vagy szerf�gg�snek?                                               

A szerhez val� hozz�szok�s ut�n a szer abbahagy�sa vagy a megszokottn�l kisebb adagja a drogra jellemz� megvon�si t�neteket vonja maga ut�n. Ebben az esetben a szervezet "norm�l" m�k�d�s�hez kell az anyag. A szer hi�nya pszichol�giai s�kon �gynevezett s�v�rg�st okoz, m�g bizonyos drogok elhagy�sa ut�n jellegzetes testi t�netek l�pnek fel. Ez ut�bbit nevezz�k testi vagy fizikai f�gg�snek. M�g lelki f�gg�st gyakorlatilag minden pszichoakt�v szer k�pes kialak�tani, testi elvon�si t�netek csak bizonyos drogok abbahagy�sa ut�n l�pnek fel. A dependencia kialakul�s�t a drog t�pus�n k�v�l befoly�solja a szert haszn�l� egy�n biol�giai �s pszich�s adotts�ga is.

5. Mit jelent a tolerancia?

A szervezet alkalmazkod�sa miatt a drog kezdetben alkalmazott d�zisa m�r nem fejti ki ugyanazt a hat�st, ez�rt a k�v�nt hat�shoz a drog mennyis�g�t emelni kell.

6. Melyek a kock�zati t�nyez�k?

A kock�zati t�nyez� szociol�giai fogalom. Azokat a t�nyez�ket jelenti, melyek a drogf�gg�k �lett�rt�net�ben a nem drogf�gg� popul�ci�hoz k�pest gyakrabban vannak jelen. Ez nem jelent ok-okozati �sszef�gg�st a f�gg�s�g kialakul�s�ra vonatkoz�an. Ilyen statisztikailag ki�rt�kelt rizik�faktor p�ld�ul: a f�rfi nem, a csonka csal�dban nevelked�s, a gyerekkorban �rt b�ntalmak (fizikai, �rzelmi, szexu�lis), egyes nevel�si mint�k (t�l b�ntet�-korl�toz� vagy t�l megenged�- nemt�r�d�m), a csal�dban el�fordul� drogfogyaszt�s, az anya terhess�g alatti drogfogyaszt�sa (cigaretta is!), a csal�d gyakori helyv�ltoztat�sa (�lland� k�lt�z�sek).

II. N�h�ny gondolat a drogf�gg�s�gr�l

B�r mindegyik illeg�lis drognak ismert kultur�lis c�l� felhaszn�l�sa, Eur�p�ban – amely egy alkoholt prefer�l� kult�ra – ezek a szerek az orvostudom�ny k�zvet�t�s�vel terjedtek el. Orvosi kutat�soknak k�sz�nheti l�t�t a heroin is, amely a m�ktejben tal�lhat� �pium alkaloidj�nak, a morfinnak egy m�dos�tott v�ltozata. Mivel a morfint nemcsak f�jdalomcsillap�t�, hanem f�gg�s�g okoz� hat�s�ban is fel�lm�lja, ez�rt a gy�gy�szatb�l kiszorult. Er�s dependenci�t okoz� tulajdons�ga miatt alkalmas arra, hogy az �ltala okozott f�gg�s�g vizsg�lata a f�gg�s�g �ltal�nosabb, t�bbi szerre is alkalmazhat� modelljek�nt szolg�ljon.

A heroin �s az �pi�tok az agyi gy�ny�rk�zpontra hatnak. A heroin ez�ltal p�tolja a mindennapi �let ny�jtotta �r�m�ket, �s olyan alapvet� v�gyakat szor�t vissza, mint az �hs�g �s a szexualit�s. A k�nyszeres droghaszn�l� ember �rzelmi �lete fokozatosan elsiv�rosodik, szoci�lis �lettere besz�k�l. A s�lyos pszich�s probl�m�kkal k�zd� ember eleinte a k�ls�-bels� szorongat� �lm�nyek �s a k�lvil�g el�li "elb�j�sra" haszn�lja a szert. K�s�bb a mindennapi drog megszerz�s��rt folytatott harc �s az elvon�st�l val� f�lelem s�lyosb�tja meglev� szorong�s�t, amit – m�s m�dszerek nem l�v�n – szint�n droggal csillap�t. Ez a v�zolt folyamat a drogf�gg�st magyar�z� �ngy�gy�t�si modellbe illeszkedik, mely szerint a drogoz�s az egy�n l�lektani probl�m�inak hib�s korrekci�s k�s�rlete. Ezt Leon Wurmser amerikai pszichi�ter-pszichoanalitikus, aki maga is t�bb sz�z heroin-f�gg� ember pszichoter�pi�s kezel�s�t v�gezte, �gy fogalmazza meg: "�gy gondolom, hogy minden k�nyszeres k�b�t�szer-haszn�lat egy �ngy�gy�t� k�s�rlet. Azok, akik intenz�ven foglalkoznak k�nyszeres droghaszn�l�kkal �jra meg �jra tapasztalj�k, ha a v�lasztott droghat�st elveszik t�l�k, el�bb vagy ut�bb valamilyen m�s t�net l�p fel helyette. Neurotikus depresszi�t, �ngyilkoss�gi k�s�rletet, impulz�v reakci�kat, lop�st, elk�borl�st �s s�lyos szorong�sos rohamot tal�lhatunk leggyakrabban a betegek droghaszn�latot megel�z� �lett�rt�net�ben. M�s szavakkal a k�nyszeres droghaszn�lat sokkal ink�bb egy t�net a t�bbi k�z�tt, a h�tt�rben megh�z�d� zavar kifejez�d�se, nem a betegs�g maga." El�fordul, hogy az addikci� nem k�t�dik egyetlen speci�lis szerhez: itt az a l�nyeg, hogy mindig legyen "k�zn�l valami", �s ilyenkor az illet� azt a drogot haszn�lja, amihez �ppen hozz�jut. Ezt politoxicom�ni�nak nevezz�k, �s �ltal�ban komoly szem�lyis�gzavart jel�l. Az gyakoribb, hogy speci�lis lelki probl�m�kat a "megfelel�" szerrel vagy szerek kombin�ci�j�val el�g�tenek ki, ilyenkor a politoxocom�nnal ellent�tben az egy�n r�videbb - hosszabb k�s�rletez�s ut�n leragad ann�l a fajt�n�l. Kokain, illetve stimul�l�szer-f�gg�s�g h�tter�ben sokszor depressz�v t�netek �llnak.

Mindemellett l�nyegesnek tartom megeml�teni, hogy a drog kipr�b�l�sa nem egyenl� a drogf�gg�s�g megjelen�s�vel. A drogok �lm�nyt ny�jt� hat�sa miatt, az �letkorra jellemz� k�v�ncsis�gt�l am�gy is hajtva, sz�mos fiatal pr�b�lkozik a "tiltott gy�m�lccsel". K�z�l�k csak igen kis sz�zal�kban v�lnak f�gg�v�. Ez nem azt jelenti, hogy a pr�b�lkoz�kra nem kell figyelni. Fontos, hogy a fiatal meg�rtse, ezek a szerek csak "p�tszerek".

III. A drogokr�l r�szletesen   

A drogokat domin�ns hat�sok alapj�n n�gy f� csoportba oszthatjuk, amelyek a k�vetkez�k:

A/ A stimul�nsok vagy a szleng nyelv�n "gyors�t�k", ahogy a nev�k is kifejezi, energetiz�lj�k, feldobj�k fogyaszt�ikat. Ezek k�z� tartozik a kokain, az amfetamin-sz�rmaz�kok (speed �s extasy) �s a leg�lis szerek k�z�l a koffein.

B/ A b�d�t� szerek vagy k�b�t�szerek csoportja, er�s szorong�sold�, nyugtat� hat�ssal rendelkezik. Ezek k�z� soroljuk az �pi�tokat, az alkoholt, a ragaszt�-hig�t� szereket �s a nyugtat�kat.

C/ A hallucinog�nek legismertebb k�pvisel�je az LSD (Lizergsav-dietilamid) vagy b�lyeg �s sz�mos n�v�nyi alkaloid, p�ld�ul az �gynevezett "var�zsgomb�kban" tal�lhat� psilocybin.

D/ A negyedik csoportba az at�pusos hat�s� drogok tartoznak, melyek a fenti h�rom csoportt�l elt�r� hat�smechanizmus� vegy�letek. E csoport prominens k�pvisel�i a marihu�na �s a hasis, melyek az indiai kender (Cannabis sativa) alkaloidjai, hat�anyaguk a THC (tetrahidro-cannabinol). Ide tartozik a PCP (Phenciclidin-chlorid) vagy m�s n�ven “angyalpor”, emellett eml�t�sre m�lt� az anabolikus szteroidok csoportja, melyet gyakran haszn�lnak ab�zus szer�en test�p�t�k �s sportol�k.

Ebb�l a kor�ntsem teljes felsorol�sb�l a terjedelem szabta hat�rok miatt az �t legelterjedtebb illeg�lis drog r�szletes t�rgyal�s�ra ker�l sor.

�pi�tok

Az �pium r�g�ta ismert anyag, �lvezeti haszn�lata f�leg a T�vol-Keleten volt jellemz�. Nyugaton az els� alkaloid�kat a 19. sz�zad elej�n �ll�tott�k el�, melyeket a gy�gy�szatban kiterjedten alkalmaznak ma is. A k�b�t�szernek nem min�s�l� hat�anyagait k�h�g�scsillap�t�sra, hasmen�s elleni gy�gyszerk�nt adj�k. A morfin, amely k�b�t�szernek min�s�l, m�ig a leghat�sosabb f�jdalomcsillap�t�. Ab�zus-szer� haszn�lata is a gy�gy�szatb�l n�tt ki, az els� drogf�gg�k k�z�tt sz�p sz�mmal voltak orvosok, �pol�k. Er�s f�gg�s�g-okoz� hat�sa miatt alkalmaz�sa kiz�r�lag orvosi fel�gyelet mellett, szigor� el��r�soknak megfelel�en t�rt�nhet. Az �pi�tok illeg�lis form�i k�z�tt a heroin, a morfin, �s a m�kgub�kb�l f�z�tt �gynevezett m�ktea a legn�pszer�bb.

Hat�sok, ami�rt fogyasztj�k:

Intrav�n�s haszn�latkor egy hirtelen jelentkez� �s elm�l� k�j�rzet, az �gynevezett "flash" �rz�s l�p fel. Euf�ri�t okoz� hat�sa er�s, emellett �ltal�ban egy kellemes, lebeg� �llapot j�n l�tre, melyre a nyugalom �s a befel�-fordul�s a jellemz�. A hat�s egy�bk�nt egy�nenk�nt v�ltoz�, az els� haszn�lat n�melyekn�l kifejezetten negat�v �lm�nyt jelent.

Mell�khat�sok, k�vetkezm�nyek:

A heroin sz�mos testi elv�ltoz�st okoz: cs�kkenti a v�rnyom�st, sz�k�ti a pupill�t, lass�tja a b�lm�k�d�st, hosszan tart� haszn�lat eset�n �lland� sz�kreked�st okozva. Kezdeti haszn�latakor gyakran h�nyinger, h�ny�s l�p fel. G�tl� hat�st fejt ki a l�gz�sre. �ltal�ban cs�kkenti az �tv�gyat �s a szexu�lis aktivit�st. T�ladagol�sa hal�lt okozhat, a l�gz�k�zpont b�nul�sa miatt fullad�s, emellett sz�vritmuszavar l�p fel. A t�ladagol�s legink�bb az anyaghoz nem szokott szem�lyt vesz�lyezteti. A feketepiacon tal�lhat� heroin gyakran szennyezett, ez�rt hat�anyagtartalma v�ltoz�, hat�sa nehezen kisz�m�that�. A gyakorlott heroin-haszn�l�k ez�rt az anyagot el�sz�r "bepr�b�lj�k": ez egyfajta el�k�stol�s, melynek seg�ts�g�vel a szer min�s�ge meg�llap�that�. El�fordul, hogy egy "v�letlen" heroin-hal�l m�g�tt egy v�gk�pp kil�t�stalan helyzetbe ker�lt ember �ngyilkoss�gi sz�nd�ka h�z�dik meg. A heroin rendszeres haszn�lata sz�mos k�vetkezm�nnyel j�r: cs�kken az immunv�dekez�s, ezt s�lyosb�tja a nem kiel�g�t� t�pl�lkoz�s. Romlanak, k�s�bb kihullhatnak a fogak. K�l�nb�z� fert�z�sek l�pnek fel, melyek k�l�n�sen intrav�n�s haszn�latn�l vesz�lyesek, l�sd hepatitis, AIDS. Emellett a heroin rombolja az illet� szoci�lis k�t�d�seit, az egy�n egyre ink�bb elszigetel�dik, egzisztenci�lisan lecs�szik.

F�gg�s�get okoz� hat�s:

Er�s pszich�s �s testi f�gg�st okoz. A tolerancia gyorsan kialakul. A szer hi�ny�ban a haszn�lt adagt�l �s a haszn�lat id�tartam�t�l f�gg� er�ss�g� testi t�netek l�pnek fel, melyek a k�vetkez�k: hidegr�z�s, izzad�s, k�nnyez�s, orrfoly�s, hasmen�s, csont �s �z�leti f�jdalmak, alv�sk�ptelens�g, ingatag v�rnyom�s, pupillat�gulat �s s�lyos szorong�sok. A folyamat egy�bk�nt csak a legritk�bb esetben hal�los kimenetel�. Az elvon�son �tesettek besz�mol�i szerint a testi t�netek elt�rp�lnek a lelki szenved�s mellett, melyet a szer ut�ni s�v�rg�s okoz. Az elvon�s testi panaszai ar�nylag r�vid id�n (7-1o nap) bel�l megsz�nnek, m�g a lelki probl�m�k, a depresszi� hossz� ideig fenn�llhatnak.

Haszn�lat m�dja:

A heroin sz�mos m�don haszn�lhat�: cigaretta form�j�ban, f�li�r�l f�st�lve az �gynevezett "s�rk�nyereget�s" m�dszer�vel, orrba szippantva �s intrav�n�san. �tlagos d�zis: 5o mg-1g. Rendszeres haszn�l�kn�l ez ak�r napi t�bb gramm is lehet.

V�gezet�l, n�h�ny elterjedt t�vhitre h�vjuk fel a figyelmet:

1. Az egyszeri kipr�b�l�st�l egyenes �t vezet az elvon�k�r�ig

Statisztikai adatok t�masztj�k al�, hogy a kipr�b�l�k t�lnyom� t�bbs�ge nem v�lik drogf�gg�v�.

2. A drogprobl�m�t b�rt�nnel vagy k�nyszerzubbonnyal kell kezelni. A drogprobl�ma els�sorban nem rend�ri vagy orvosi k�rd�s. A megel�z�snek a sz�let�sn�l kell elkezd�dnie egy nyitott, harmonikus csal�d v�d�burk�ban. Emellett az ig�nyes �letre, �rt�kekre t�rt�n� oktat�sban, a felel�ss�gre val� nevel�sben a tan�rok egy�ni p�ldaad�sa is nagyon fontos.

3. Minden drog egyform�n vesz�lyes

A testi eg�szs�g szempontj�b�l n�zve igen, m�g egyes drogok egyszeri kipr�b�l�sa is t�ladagol�shoz, hal�lhoz vezethet (heroin), m�s drogokn�l hal�los d�zis nem ismert (marihu�na). Pszich�s k�rosod�s szempontj�b�l az egy�bk�nt kev�sb� vesz�lyes hallucinog�nek egyszeri kipr�b�l�sa is vesz�lyes lehet, k�l�n�sen labilis pszich�j� egy�nekn�l. Addikt�v potenci�lt illet�en az �pi�tok �llnak az els� helyen.