A bridzs

A bridzset n�gyen j�tssz�k 52 lapos r�mi k�rty�val, azaz joker n�lk�l. K�t j�t�kos p�rt alkotva k�zd egy m�sik p�r ellen. A c�l: min�l t�bb �t�st szerezni. Egy pakli k�rty�ban n�gy sz�nb�l 13-13 lap tal�lhat�. A k�t p�r 13 �t�sen osztozhat. Egy �t�s n�gy lapb�l �ll; mind a n�gy j�t�kos egy-egy lapj�b�l. Aki a legnagyobb lapot tette, az viszi az �t�st. A sz�nek rangsorban: treff, k�r�, k�r, pikk. A 13 lap rangsorban a k�vetkez�: 2, 3, 4, 5, 6 7, 8, 9, 10, bubi, d�ma, kir�ly, �sz. A n�gy j�t�kost az �gt�jakr�l nevezt�k el: �szak, Kelet, D�l �s Nyugat.

J�t�kszab�lyok

1. K�telez� sz�nre sz�nt tenni.
2. Nincs fel�l�t�si k�nyszer, a sz�n b�rmely lapj�t lehet tenni egy �t�shez.
3. Ha nincs lapunk a h�vott sz�nb�l, b�rmely lapunkat tehetj�k az �t�shez (nincs aduk�nyszer).
4. Az �t�st az a j�t�kos viszi el, aki a legnagyobb rang� lapot tette a h�vott sz�nb�l, vagy a legnagyobb rang� adut adta az �t�shez.
5. Mindig az a j�t�kos h�v (j�tszik ki egy lapot), aki az el�z� �t�st elvitte.

A j�t�k menete

Az 52 lapot, egyes�vel, az �ramutat� j�r�s�val egyez�en kiosztjuk a n�gy j�t�kosnak. A j�t�k k�t f� r�szb�l �ll: az els� r�sz a licit�l�s, ezt k�veti a lej�tsz�s.
A licit�l�s v�geredm�nyek�nt az egyik p�r v�llalja, hogy t�bbet �t a m�sik p�rn�l egy meghat�rozott adu, vagy �ppens�ggel adu n�lk�li j�t�kban. A v�llalkoz� p�rnak minimum 7 �t�st kell v�llalnia �s maximum 13 �t�sre v�llalkozhat. A v�llalt �s teljes�tett �t�sek�rt plusz pontok j�rnak, a nem teljes�tett v�llal�s�rt pedig m�nusz pontok. �gy k�tf�lek�ppen lehet pontokat szerezni: vagy azzal, hogy teljes�tj�k a licit�l�skor t�rt�nt �t�sv�llal�sunkat, vagy azzal, hogy megakad�lyozzuk a m�sik p�r, vagyis az ellenf�l �t�sv�llal�s�t.

A bridzs form�i

A bridzs j�t�knak k�t f� form�j�t k�l�nb�ztetj�k meg: besz�lhet�nk t�rsas�gi bridzsr�l �s versenybridzsr�l.
L�nyeges k�l�nbs�g az, hogy a versenybridzsn�l ugyanazt a kioszt�st t�bb egym�s ut�ni alkalommal j�tssz�k, ezzel lehet�s�g ny�lik az �sszehasonl�t�sra. Ez�rt lehet a bridzs sport. Ezt technikailag �gy oldj�k meg, hogy a versenyz�k a lej�tsz�s folyam�n mindig maguk el� teszik a m�r kij�tszott lapokat, a j�t�k v�g�n pedig egy a versenybridzshez rendszeres�tett tokba rakj�k vissza. Innen a "duplicate" bridzs elnevez�s is. A verseny sor�n kider�l, hogy az azonos vonalon �l�k mit tudnak el�rni ugyanazzal a lappal, ki tud ugyanazokb�l a lapokb�l t�bbet �tni, vagyis t�bb pontot szerezni. A versenybridzs lehet p�ros- ill. csapat verseny, s�t az ut�bbi id�ben egyre t�bb helyen egy�ni versenyt is szerveznek.

A bridzs eredete

A bridzs �se a XVII. sz�zad k�zep�t�l j�tszott whist nev� j�t�k volt. A whist val�sz�n�leg orosz eredet� j�t�k, de t�r�k k�zvet�t�ssel Konstantin�polyon �s Kair�n kereszt�l jutott el Nyugat-Eur�p�ba, ahol els�sorban az elit klubokban j�tszott�k. A bridzs nev�nek eredete: egy 1886-os bros�ra, melyet a British Museum-ban �riznek �s a c�me: "Biritch, or Russian Whist". A j�t�k alapelemei, egyes technikai �s lej�tsz�si tr�kkjei m�r akkor is ismertek voltak. Az els� k�nyvet a whistr�l 1742-ben adt�k ki. Az egyre n�pszer�bb j�t�kr�l a XVIII. sz�zadban �jabb k�nyveket adtak ki, melyek szerz�i: Cavendish �s Deschapelles voltak.
Az els� duplicate (verseny) whistet 1857-ben j�tszott�k Londonban, Cavendisch ir�ny�t�s�val. Ezen a j�nak v�lt j�t�kosok csapata meggy�z� f�l�nnyel gy�zte le ellenfeleit. �gy bizony�tott�k, hogy kik�sz�b�lhet� a szerencse szerepe. A verseny-whist az USA-t is megh�d�totta. Az els� klubok k�z�tti versenyt 1883-ban Philadelphia-ban j�tszott�k. Eur�p�ban 1888-ban Glasgowban j�tszott�k az els� klubok k�z�tti m�rk�z�st.
1891-ben alap�tott�k meg az Amerikai Whist Lig�t; a versenyek megrendez�s�hez bevezett�k a Kalamazov t�lc�t, azaz a leosztott partik sz�m�ra k�sz�tett tokokat. Megjelent az els� k�nyv a versenyrendez�sr�l John T. Mitchell toll�b�l, ami szint�n m�rf�ldk� volt, ugyanis John T. Mitchell tal�lta ki az els� p�ros-verseny mozgat�st - mind a kiosztott partik a tokokban, mind a p�rok mozognak a verseny sor�n - �s a matchpoint sz�m�t�si m�dszert, azaz a verseny-�rt�kel�s�t. Ezeket az�ta is haszn�ljuk.
A m�lt sz�zad v�g�n egyre t�bb helyen a whist szerep�t �tvette a bridzs. �jdons�g volt, hogy a bridzsben a j�t�kos (felvev�) maga hat�rozhatta meg az adu sz�n�t. Bevezett�k a kontr�t �s a rekontr�t, valamint azt, hogy a felvev� partnere leteszi az asztalra (dummy whist) a lapjait. Megsz�nt a fel�l�t�si �s lop�si k�nyszer.

itt j�thatsz: (csak regelni kell el�tte)

http://zone.msn.com/en/bridge/default