A bridzs

A bridzset négyen játsszák 52 lapos römi kártyával, azaz joker nélkül. Két játékos párt alkotva küzd egy másik pár ellen. A cél: minél több ütést szerezni. Egy pakli kártyában négy színből 13-13 lap található. A két pár 13 ütésen osztozhat. Egy ütés négy lapból áll; mind a négy játékos egy-egy lapjából. Aki a legnagyobb lapot tette, az viszi az ütést. A színek rangsorban: treff, káró, kör, pikk. A 13 lap rangsorban a következő: 2, 3, 4, 5, 6 7, 8, 9, 10, bubi, dáma, király, ász. A négy játékost az égtájakról nevezték el: Észak, Kelet, Dél és Nyugat.

Játékszabályok

1. Kötelező színre színt tenni.
2. Nincs felülütési kényszer, a szín bármely lapját lehet tenni egy ütéshez.
3. Ha nincs lapunk a hívott színből, bármely lapunkat tehetjük az ütéshez (nincs adukényszer).
4. Az ütést az a játékos viszi el, aki a legnagyobb rangú lapot tette a hívott színből, vagy a legnagyobb rangú adut adta az ütéshez.
5. Mindig az a játékos hív (játszik ki egy lapot), aki az előző ütést elvitte.

A játék menete

Az 52 lapot, egyesével, az óramutató járásával egyezően kiosztjuk a négy játékosnak. A játék két fő részből áll: az első rész a licitálás, ezt követi a lejátszás.
A licitálás végeredményeként az egyik pár vállalja, hogy többet üt a másik párnál egy meghatározott adu, vagy éppenséggel adu nélküli játékban. A vállalkozó párnak minimum 7 ütést kell vállalnia és maximum 13 ütésre vállalkozhat. A vállalt és teljesített ütésekért plusz pontok járnak, a nem teljesített vállalásért pedig mínusz pontok. Így kétféleképpen lehet pontokat szerezni: vagy azzal, hogy teljesítjük a licitáláskor történt ütésvállalásunkat, vagy azzal, hogy megakadályozzuk a másik pár, vagyis az ellenfél ütésvállalását.

A bridzs formái

A bridzs játéknak két fő formáját különböztetjük meg: beszélhetünk társasági bridzsről és versenybridzsről.
Lényeges különbség az, hogy a versenybridzsnél ugyanazt a kiosztást több egymás utáni alkalommal játsszák, ezzel lehetőség nyílik az összehasonlításra. Ezért lehet a bridzs sport. Ezt technikailag úgy oldják meg, hogy a versenyzők a lejátszás folyamán mindig maguk elé teszik a már kijátszott lapokat, a játék végén pedig egy a versenybridzshez rendszeresített tokba rakják vissza. Innen a "duplicate" bridzs elnevezés is. A verseny során kiderül, hogy az azonos vonalon ülők mit tudnak elérni ugyanazzal a lappal, ki tud ugyanazokból a lapokból többet ütni, vagyis több pontot szerezni. A versenybridzs lehet páros- ill. csapat verseny, sőt az utóbbi időben egyre több helyen egyéni versenyt is szerveznek.

A bridzs eredete

A bridzs őse a XVII. század közepétől játszott whist nevű játék volt. A whist valószínűleg orosz eredetű játék, de török közvetítéssel Konstantinápolyon és Kairón keresztül jutott el Nyugat-Európába, ahol elsősorban az elit klubokban játszották. A bridzs nevének eredete: egy 1886-os brosúra, melyet a British Museum-ban őriznek és a címe: "Biritch, or Russian Whist". A játék alapelemei, egyes technikai és lejátszási trükkjei már akkor is ismertek voltak. Az első könyvet a whistről 1742-ben adták ki. Az egyre népszerűbb játékról a XVIII. században újabb könyveket adtak ki, melyek szerzői: Cavendish és Deschapelles voltak.
Az első duplicate (verseny) whistet 1857-ben játszották Londonban, Cavendisch irányításával. Ezen a jónak vélt játékosok csapata meggyőző fölénnyel győzte le ellenfeleit. Így bizonyították, hogy kiküszöbölhető a szerencse szerepe. A verseny-whist az USA-t is meghódította. Az első klubok közötti versenyt 1883-ban Philadelphia-ban játszották. Európában 1888-ban Glasgowban játszották az első klubok közötti mérkőzést.
1891-ben alapították meg az Amerikai Whist Ligát; a versenyek megrendezéséhez bevezették a Kalamazov tálcát, azaz a leosztott partik számára készített tokokat. Megjelent az első könyv a versenyrendezésről John T. Mitchell tollából, ami szintén mérföldkő volt, ugyanis John T. Mitchell találta ki az első páros-verseny mozgatást - mind a kiosztott partik a tokokban, mind a párok mozognak a verseny során - és a matchpoint számítási módszert, azaz a verseny-értékelését. Ezeket azóta is használjuk.
A múlt század végén egyre több helyen a whist szerepét átvette a bridzs. Újdonság volt, hogy a bridzsben a játékos (felvevő) maga határozhatta meg az adu színét. Bevezették a kontrát és a rekontrát, valamint azt, hogy a felvevő partnere leteszi az asztalra (dummy whist) a lapjait. Megszűnt a felülütési és lopási kényszer.

itt játhatsz: (csak regelni kell elötte)

http://zone.msn.com/en/bridge/default