Nem is gondoln�nk, h�ny helyen hagyjunk ott �nk�ntelen�l sz�letett �br�csk�inkat! Rajzolgatunk iskolai �r�kon, v�rakoz�s vagy telefon�l�s k�zben, vagy tanul�s helyett… Fecnikre, �js�g sz�l�re, k�nyv marg�j�ra. Nem is gondoln�d, mennyi mindent el�rulsz �gy a szem�lyis�gedrõl �s pillanatnyi �rzelmi �llapotodr�l. Firk�ink szem�lyis�g�nk kev�ss� kontroll�lt, �szt�n�s r�gi�j�ban keletkeznek. A rajzolgat�s a tudat alatti r�gi�kb�l hoz elõ k�l�nf�le fontos vagy elfojtott, esetleg elfelejtett dolgokat.
A firk�k elemz�se t�bb is, kevesebb is az �r�selemz�sn�l (grafol�gi�n�l). �r�sk�p�nk alapj�n (�ll�t�lag) a teljes szem�lyis�g�nket fel lehet t�rk�pezni, az �komb�komok viszont „csak” kiemelnek bizonyos tulajdons�gokat. T�bb tudat alatti motiv�l� oka is lehet a firk�lgat�snak. Lehet, hogy valamilyen szorong�sunkat akarjuk oldani, de az is megeshet, hogy egy megold�sra v�r� probl�ma foglalkoztat, esetleg menek�lni akarunk valamilyen helyzetbõl. Vagy egyszerûen csak a felgy�lemlett pozit�v �s negat�v �rzelmeinket vezetj�k le ily m�don.
A firk�k t�m�j�t, a szem�lyis�g alapvetõ von�sain t�l mindig az aktu�lis �lethelyzet �s hangulat hat�rozza meg. Az �br�k �letkor szerint is v�ltoznak, hiszen minden �letkori szakasznak megvannak a feldolgoz�sra v�r� probl�m�i.
Nem mindegy, honnan kezdj�k a firk�lgat�st: a vonalak vezet�se el�rulja, hogyan viselked�nk az �letben, amikor bizony�tani kell. Ha a pap�rlap k�zep�re kezd�nk el rajzolgatni, val�sz�nûleg erõs szem�lyis�ggel rendelkez�nk. Aki a lap tetej�re firk�l, a szellemi dolgok foglalkoztatj�k: fontos sz�m�ra az eszt�tikum, a sz�ps�g. Aki viszont a lap alj�t r�szes�ti elõnyben, azt sokkal ink�bb az anyagiak vonzz�k, a term�szet szeretete jellemzi, �s fontos sz�m�ra a szexualit�s, hiszen ez az oldal az �szt�n�k�. A jobb oldali marg�ra skiccelõk extrovert�lt szem�lyis�gek, kedvelik m�s emberek t�rsas�g�t, a j�võt tartj�k fontosnak, �s az apai dominancia jellemzi õket. A pap�r bal sz�l�re firk�l� viszont a m�ltban �l, meghat�roz� sz�m�ra az anya hat�sa, �s ink�bb befel� fordul� ember. Aki pedig nem a marg�ra, hanem a nyomtatott sz�vegre vagy k�t bekezd�s k�z� firk�l, az �tlagn�l domin�nsabb, erõszakosabb szem�lyis�g, nem kedveli a mag�nyt, �s igazi t�rsas�gi ember.
A szakemberek szerint az sem elhanyagoland�, hogy mennyire erõsen nyomjuk a ceruz�t vagy tollat firk�l�s k�zben. Az erõteljesen rajzol�k ir�ny�t� term�szetûek, kev�sb� tudnak alkalmazkodni, a halv�nyabban firk�lgat�k alkalmazkod�k�pess�ge nagyobb, õk simul�konyabbak, enged�kenyebbek. Aki viszont besat�rozza az �br�t, amit rajzolt, az olyan rejtett-titkolt dolgot vagy tudattalan probl�m�t jelez, amelyet m�g az illetõ maga sem tud megfogalmazni.
Ami a konkr�t �br�k jelent�s�t illeti, a geometriai �br�k a racion�lisabb t�pusokra jellemzõek, akik �let�ben az erõ, az amb�ci� �s a t�rekv�s fontos szerepet j�tszik. Akik viszont figur�lis alakzatokat (sz�veket, napocsk�t, embereket) firk�lgatnak, �ltal�ban �rzelmesebb be�ll�totts�g�ak.
A vonalas mint�k kiv�l� koncentr�ci�s k�pess�grõl �s logikus gondolkod�sm�dr�l tan�skodnak. Aki ilyet rajzol, semmit nem b�z a v�letlenre. Fontos sz�m�ra a biztat�s, �lland� dics�retre van sz�ks�ge, �m ha ezt megkapja, k�pes �lmait, terveit val�ra v�ltani. Ha a vonalakat balr�l jobbra h�zza, a j�võ fel� n�z, ha �pp ellenkezõleg, akkor nem tud elszakadni a m�ltt�l. Ha a mint�k v�ltozatosak, akkor az illetõ k�pes a meg�jul�sra, innovat�v alkat. Ha a d�sz�t�sek ide-oda tekerednek, az romantik�ra, �lmodoz�sra utal, ami azt is jelentheti, hogy a rajzol� messze �l a realit�st�l. Spir�lis mint�kat az rajzol, aki kiz�r�lag a jelenben �l, a maga alkotta vil�gban. Õ is hajlamos elszakadni a val�s�gt�l, ugyanakkor kiegyens�lyozott egy�nis�g, aki k�pes hat�rozott, gyors d�nt�sekre.
Ha geometriai alakzatokat rajzolunk sz�vesen, ez a logikus gondolkod�son t�l a harm�ni�ra �s kiegyens�lyozotts�gra val� t�rekv�s jele. Aki az egyszerû n�gyzetet is azonnal dobozz� bõv�ti, a kapcsolatait is t�k�letess� szeretn� tenni. H�rom egym�sba koncentrikusan fut� k�r a test, a l�lek �s a szellem �sszhangj�t mutatja, a f�lk�r�k pedig gondolati nyitotts�gunkr�l �s tanul�konys�gunkr�l �rulkodnak. De az egym�sba rajzolt k�r�k �s spir�lok azt is jelenthetik, hogy a rajzol� �gy �rzi, a szabads�g�ban korl�tozz�k.
Aki folyton vir�gokat firk�l, j�sz�vû, seg�tõk�sz szem�lyis�g. Nem keser�ti el a sikertelens�g sem, ezenk�v�l t�relmes �s hûs�ges bar�t. Kedveli a mûv�szeteket �s az irodalmat. A f�kat vagy leveleket rajzol�k kreativit�sa kimagasl�, õk v�gynak az ismeretlen megfejt�s�re. Aki val�s�gos t�jk�pet vet pap�rra, melegsz�vû, felelõss�gteljes, kiegyens�lyozott t�pus. J� vezetõ v�lhat belõle.
A h�zat rajzol�k v�delemre �s gondoskod�sra v�gynak. �rulkodhat a sz�lõkkel, ismerõs�kkel, bar�tokkal kialakult fesz�lt helyzetrõl, amelyet leghelyesebb mihamarabb megoldani. A p�kh�l� pap�rra vetõje szeretne a k�z�ppontba ker�lni, csod�latra v�gyik, �s szeretne sok bar�tot, ismerõst gyûjteni maga k�r�. Aki sokszor rajzol keresztet, ann�l �rulkod�, hov� helyezi a v�zszintes vonalat. Ha az a k�zep�n�l feljebb helyezkedik el, akkor az illetõ a szellemis�gre helyezi a hangs�lyt. Aki viszont a k�zep�n�l lejjebb teszi a v�zszintes vonalat, ez az anyagias term�szetre utal. Ha valaki folyton a monogramj�t firk�lgatja, saj�t identit�s�t kutatja: az illetõ j�t�kosan akarja kital�lni, ki is õ tulajdonk�ppen, vagy milyennek tûnik m�sok szem�ben? �ltal�ban seg�tõk�sz szem�lyis�g, de szereti tudatni m�sokkal is, hogy milyen nagylelkû, �s mennyi mindent megtesz m�sok�rt. Akaratereje nem ismer hat�rt, �rzelmei hevesek.
A mindig �llatk�kat meg�r�k�tõk �rz�kenyek, agg�d� t�pusok. Meg�rtõk �s seg�tõk�szek, �gy t�lzott agg�d�sukkal sincsenek szeretteik terh�re, hisz legink�bb magukat em�sztik. Ha valaki p�ld�ul csig�t alkot, m�ly �rzelmi bizonytalans�gban szenved, vagy f�l valamitõl. A napocsk�kat rajzol�k optimist�k, mindent sz�pnek l�tnak, gyakran igazi romantikus mûv�szlelkek. A vid�m �br�zatok, szemek vagy sz�jak szint�n optimista be�ll�totts�gra utalnak, a rajzol� ny�lt jellem, aki sz�vesen �s k�nnyen teremt kapcsolatokat, �s szereti az embereket. A csillagokat firkant�k szint�n optimist�k �s tev�kenyek, az illetõt kedvelik a t�rsas�gban is. Ha minden�tt sz�veket hagysz magad ut�n, akkor a sz�v k�l�nlegesen fontos szimb�lum sz�modra. Romantikus �s �rzelmes t�pus vagy, �s min�l nagyobbak a sz�vek, ann�l t�bb a szenved�ly, a fl�rt�k, a szerelem ir�nt �rzett v�gy. A ny�llal �tlõtt sz�v pozit�v be�ll�totts�g� „harci kedvre” utal. Ha pedig a nagy Õ kezdõbetûit is belerajzolod a sz�vekbe, akkor k�ts�gtelen, hogy a ti�det m�r teljesen elrabolt�k…

forr�s: http://www.netmozaik.hu