Jap�n - Magyar sz�t�r

Az al�bbiakban mind a nemzetk�zileg elterjedt Hepburn-�t�r�s n�mik�ppen m�dos�tott v�ltozat�val, mind magyaros �t�r�ssal megadjuk a jap�n szavakat, kiv�ve, ahol a kett� egybeesik.
A Hepburn-�t�r�s eredetileg fel�lvon�st haszn�l a hossz� mag�nhangz�k jel�l�s�re. Az al�bbi sz�vegben -- a sz�m�t�g�p korl�tai miatt -- e c�lra mag�nhangz�-kett�z�st haszn�ltunk, emiatt el�fordulhat, hogy n�h�ny angolos �r�sm�ddal megszokott sz� -- mint maga az aikid� -- kiss� furcsa alakot �lt. A hagyom�nyos Hepburn-�t�r�s ezenk�v�l a p, b �s m hangok el�tti "n"-sz�tagot "m"-nek �rja �t -- ezt mi itt nem k�vett�k, ejt�sn�l �gyis "m"-nek fog hangzani. A magyaros �t�r�ssal �rt szavakat viszonylag b�tran ki lehet ejteni magyarul, a k�vetkez� n�h�ny apr�s�gra vigy�zva:

a -- a magyar "a" �s "�" k�z�tti r�vid mag�nhangz�.
u -- a magyar "u" �s "�" k�z�tti r�vid mag�nhangz�.
fu -- az "f" nem fog-ajakhang, mint a magyarban, hanem csak ajakhang. Teh�t egy kem�ny "hu"-ra, vagy egy neh�z teher lerak�sa ut�ni "f��"-ra hasonl�t.
wa -- hasonl�an, nem fog-ajakhang. Kicsit "ua"-szer�, de nem kerek�tett ajakkal.
ni -- nagyon l�gy n, majdnem "nyi".
ra, ru, stb. -- nem pereg az "r". Majdnem "da", "di", stb-nek hangzik.

ts -- c
ch -- cs
z -- dz
j -- dzs
y -- j
sh -- s
s -- sz
w -- v

Sz�mol�s t�zig jap�nul:

ichi - icsi, ni, san - szan, shi - si (yon - jon), go, roku, shichi - sicsi (nana), hachi - hacsi, kyuu - kj� (ku), juu - dzs�

Fokozatok az aikidoban:

• kyuu 10-t�l 1-ig:

  juukyuu - dzs�kj�, kukyuu - kukj�, hachikyuu - hacsikj�, nanakyuu - nanakj�, rokkyuu - rokkj�, gokyuu - gokj�, yonkyuu - jonkj�, sankyuu - szankj�, nikkyuu - nikkj�, ikkyuu - ikkj�

• dan 1-t�l 9-ig:

  shodan - sodan ("kezd� dan"), nidan, sandan, yondan - jondan, godan, rokudan, nanadan, hachidan - hacsidan, kudan

agatsu -- agacu

"�n-gy�zelem." Az Alap�t� szerint a helyes (igazi) gy�zelem (masakatsu) a magunk f�l�tt kiv�vott gy�zelem (agatsu). Az Alap�t� egyik mond�sa: Masakatsu agatsu - "�nmagunk legy�z�se az igazi gy�zelem."

ai

A k�nai �r�sjegyt�l f�gg�en k�tf�le jelent�se van: 1. egy�tt(ess�g); egym�s; 2. szerelem, szeretet. Az aikidoban a harm�nia, �s egyes�l�s �rtelemben haszn�ljuk.

ai hanmi

K�lcs�n�s �ll� helyzet, ahol az uk�nak �s a nag�nak ugyanaz a l�ba van el�l.

ai nuke

"K�lcs�n�s megsz�k�s"; olyan �sszecsap�s kimenetele, ahol mindk�t f�l elker�li a s�r�l�st. Ez megfelel az aikid� egyik alapelv�nek, mivel a konfliktus megold�dik b�rmelyik f�l s�r�l�se n�lk�l.

ai uchi -- ai ucsi

"K�lcs�n�s t�mad�s" (egy�ttes tal�lat v�v�sban). A jap�n kardv�v�sban a v�dekez�sn�l sokkal nagyobb fontoss�g�nak tekintik a t�mad�st. A gyakorl�kat arra nevelik, hogy ha �sszecsapnak valakivel, legal�bb egy ai ucsi-t el�rjenek. (Ami a modern kend�ban �rv�nytelen tal�latnak is sz�m�t, teh�t baja nem lehet bel�le az embernek.) R�gen persze ez legink�bb azt jelentette, hogy mindk�t ellenf�l s�lyosan s�r�lt: de �gy gondolt�k, hogy ha azt az egyetlen c�lt tartj�k szem el�tt, hogy az ellenfelet legy�zz�k m�g az �let�k �r�n is, akkor ez el�seg�ti a gy�zelmet. Ez a c�ltudatoss�g figyelhet� meg az ikkj� aikid�-technik�ban, ahol bel�pnek a t�mad� k�rzet�be, hogy megval�s�ts�k a technik�t.

aiki

"Egyes�l� ki"; azaz az aikid�k�k megk�s�rlik �sszhangba hozni ki-j�ket partner�k�vel �s a k�rnyezettel.

aikidooka -- aikid�ka

Aikid�s, aikid�-gyakorl�, aikid�-tanul�.

aikijutsu -- aikidzsucu

A ki-n alapul� �si harcm�v�szet (->Dait�-iskola).

aikikai

Aiki-sz�vets�g.

aite

Ellenf�l, partner, "a m�sik", t�rs, stb..

ashi -- asi

Sz� szerint "l�b"; a k�l�nb�z� bud�-ir�nyzatokban �ltal�ban l�p�st, mozg�st (a l�b mozg�s�t) jelenti.

ashi sabaki -- asi szabaki

L�bmunka. Az aikid�ban megfelel� l�bmunka teszi k�nyedd� a mozg�st, �s biztos�tja a stabil egyens�lyt.

atemi

"�t�s a testre." V�dekez� �t�s a partner ki-j�nek semleges�t�s�re vagy kibillent�s�re, a technika v�grehajt�sa �rdek�ben. Az aikidoban nem okozhat s�r�l�st!

ayumi -- ajumi

L�p�s, j�r�s, j�r�sm�d.

B

bokken

Fakard. Sok technik�t a trad�cion�lis jap�n kardv�v�sb�l vezetett le az Alap�t�, ez�rt a fegyveres �s pusztakezes technik�k k�z�tt fenn�ll� rokons�g seg�ti kikrist�lyos�tani a finom mozdulatokat. Igen magas szinten m�velve az aikid�t, teljesen mindegy, hogy fegyverrel, vagy pusztak�zzel hajtj�k v�gre a technik�t.

bokutoo -- bokut�

->bokken. Mind a bokut�, mind a bokken szavak azt jelentik, hogy "fakard", csak m�s �r�sjegy szolg�l a "kard" le�r�s�ra.

bu

Harci szellem.

budoo -- bud�

"A harc �tja"; harcm�v�szet; k�zd�sport �s a hozz� t�rsul� szellemis�g gyakorl�sa a test �s l�lek fejleszt�se c�lj�b�l.

budooka -- bud�ka

Bud�t gyakorl�, tanul� egy�n.

bugei

Harci m�v�szet; a hadvisel�s m�v�szete.

C

chokusen -- csokuszen

Egyenes (vonal�). Pl: chokusen no irimi = egyenes (k�zvetlen) bel�p�s.

chuudan -- cs�dan

K�z�ps� r�sz. A test k�z�ps� r�sze. Cs�dan no kamae = k�z�ps� tart�s.

chuushin -- cs�sin

K�z�ppont. Aikid�ban f�leg a mozg�s vagy egyens�ly k�z�ppontja.

D

Daitoo ryuu -- Dait� rj�

Az aikijutsu hagyom�nyos iskol�ja, m�dszertana.

dan

Fekete�ves (mester-) fokozat. Az IAF aikid�ban a legmagasabb fokozat, amit el lehet �rni, 9 dan. Van n�h�ny aikid�ka, akinek 10 danja van. Ezeket m�g az Alap�t� adom�nyozta, ez�rt nem lehet visszavonni (->kyuu).

doo -- d�

�t. Az "�t" sz�ra t�bbf�le k�nai �r�sjegy is van, de csak ezt -- a k�nai "tao" �r�sjegyet -- haszn�lj�k �tvitt �rtelemben is (k�l�nf�le, fejl�d�ssel/�let�ttal/stb. kapcsolatos �rtelemben). Bud�-iskol�kban els�sorban a ->bud� sz� helyett, annak r�vid�t�sek�nt haszn�lj�k.

doojoo -- d�dzs�

L�v�n a k�t �r�sjegy az "�t" (d�) �s a "hely" (dzs�), k�l�nf�le nemesebbn�l nemesebb magyar�zatokat lehet olvasni ("az �t keres�s�nek helye" �s hasonl� �k�rs�gek); a val�s�gban az "und�dzs�" (tornaterem) sz� r�vid�t�se.

doojoo-choo -- d�dzs�-cs�

D�dzs�-vezet�. A Hombu-d�dzs�ban jelenleg Ueshiba Moriteru (az Alap�t� unok�ja) a d�dzs�-cs�.

doomo arigatoo gozaimashita -- d�mo arigat� gozaimasita

"K�sz�n�m sz�pen" jap�nul. Minden edz�s v�g�n illik meghajolni �s megk�sz�ni az edz�st az edz�nek �s azoknak akikkel edzt�nk.

doshu -- dosu

A legmagasabb hivatalos rang az IAF aikid�ban, jelenleg Ueshiba Moriteru (az Alap�t� unok�ja) viseli (harmadikk�nt) ezt a c�met. A m�sodik Doshu Ueshiba Kisshomaru Sensei (1921-1999), Moriteru apja, az Alap�t� fia volt. (Sz� szerint "�res k�z", �tvitt �rtelemben "rang/hely n�lk�li".)

E

F

Fudoo myoo-oo -- Fud� mj�-�

Acala, az �t buddhista v�d�istens�g egyike, aki az egyik kez�ben kardot (megsemmis�teni a buddhizmus ellens�geit), a m�sikban k�telet (megmenteni az �rz� l�nyeket a k�pr�zat szakad�k�b�l, vagy m�s buddhista pokol-�llapotokb�l) hordoz. A b�lcsess�g (kard) �s k�ny�r�let (k�t�l) k�tszeres buddhista eszm�nyk�p�t testes�ti meg.

fudoo no shisei -- fud� no siszei

Mozdulatlan testhelyzet (nem merev, de nem billenthet� ki a gyakorl�ja).

fudoo shin -- fud� sin

"Mozdulatlan elme." A szellemi nyugalom vagy rend�thetetlens�g �llapota. Az elme ebben az �llapotban nyugodt �s megzavarhatatlan (k�pletesen "mozdulatlan"). A fud� sin fejleszt�s�hez olyan elm�t kell fejleszteni, amely a k�r�lm�nyek v�ltoz�saihoz alkalmazkodik az etikai alapelvek kompromisszuma n�lk�l.

fukushidooin -- fukusid�in

"Seg�d-vezet�, seg�d-ir�ny�t�", tkp. seg�dedz�.

funakogi

Evez�s (gyakorlat).

furi kaburi

Kardemel� mozdulat. Megtal�lhat� az ikkj�, irimi nage �s siho nage technik�kban.

G

gaeshi -- gaesi

Megford�t�s, megcsavar�s (a "kaeszu" ig�b�l z�ng�s�lt alak).

gedan

Als� r�sz. A test als� (�vt�l lefel� es�) r�sze. Gedan no kamae = als� tart�s.

genki

�leter�, eg�szs�g, energia.

gi

Ruha. Bud�-iskol�kban a d�gi ill. keikogi (edz�ruha) sz� r�vid�t�se. A dzs�d� �s a karate-gi is elfogadott a legt�bb d�dzs�ban, csak feh�r pamut legyen (fekete szat�n gi h�mzett s�rk�nnyal nem aj�nlott).

gokyoo -- gokj�

�t�dik tan�t�s.

gyaku -- gjaku

Ellent�tes, ellenkez� (oldal).

gyaku hanmi -- gjaku hanmi

Ellent�tes �ll� helyzet; az uk�nak �s a nag�nak az ellent�tes l�ba van el�l.

H

hajime -- hadzsime

"Kezd�s"

hakama

Szoknyaszer�, b� nadr�g, hagyom�nyos nemesi f�rfiviselet. A bud�-iskol�k k�z�l a kend�sok/iai-d�sok (kardv�v�k) �s a kj�d�sok (�j�szok) hordanak fokozatt�l f�ggetlen�l hakam�t, az aikid�sokn�l viszont �ltal�ban csak a mesterek (fekete �vesek). N�h�ny aikid�-d�dzs�ban hakam�t hordanak a n�k is (fokozatt�l f�ggetlen�l), �s van, ahol mindenki.

hanmi -- hanmi

�ll�s, testtart�s, poz�ci�.

hanmi handachi -- hanmi handacsi (han+tacsi, "f�l"+"�ll�s")

A nage �l, az uke �ll. Seg�ti a j�val magasabb/alacsonyabb ellenf�llel val� harc gyakorl�s�t, illetve a t�mad�s ir�ny�b�l val� kit�r�st.

happoo -- happ�

"8 ir�ny"; �tvitt �rtelemben "minden ir�ny". Happ�-und� (sz� szerint "8 ir�ny� mozg�s") vagy happ�-giri ("v�g�s 8 ir�nyba" (karddal)).

hara

Has. A hagyom�nyos gondolkod�s szerint a l�lek, a ki forr�sa, n�h�ny centim�terrel a k�ld�k alatt, bent a hasban. Moment�n nagyj�b�l az emberi test t�megk�z�ppontja.

hassoo no kamae -- hassz� no kamae

Kardv�v� alap�ll�s: hasonl�t a dzs�dan no kama�hoz (fels� tart�s, fej felett), de a kard nem egyenesen, hanem kb. 45 fokban �ll h�trafel� (�s felfel� is kb. 45 fokban.) Semmi k�ze a 8-as sz�mjegyhez (hacsi, ez a k�zbevet�s az Aikido Primer kritik�ja, amely a hassz� no kamae-t "8-as sz�mjegy" �ll�s-nak ford�tja); hassz� no kamae annyit jelent, hogy "kezd�-/ind�t��ll�s", ebb�l az �ll�sb�l tudniillik a kard felemel�se, egy�b mozgat�sa n�lk�l azonnal lehet v�gni. A mai kend�sok k�z�l tal�n ha minden huszadik-�tvenedik v�v hassz� no kama�ben (ford�tott l�btart�ssal j�r ugyanis, �s ha nem el�g gyors az ember, akkor j�l t�madhat�); meglep� m�don sok l�ny.

heiki

Nyugalom.

henka waza -- henka vaza

Vari�lt technika. Elkezd�nk egy technik�t, �s v�grehajt�sa k�zben �tv�ltunk egy m�sikra. Pl. elkezdj�k az ikkj�t, de �tv�ltunk irimi nag�ra.

hidari

Bal.

homa

T�zszolg�lat, buddhista szertart�s.

Hombu Doojoo -- Hombu-d�dzs�

A jap�n Aikikai k�zponti �p�lete, edz�terme.

I

iki

Szellem, mor�l, lelkesed�s.

ikkyoo -- ikkj�

Els� tan�t�s, az els� sz�m� leszor�t�sos technika.

irimi

"Bel�p�/behatol� test:" Bel�p�s, mozg�s a partner teste fel�. Az elk�pzel�s az irimi-n�l az, hogy �gy helyezkedj�nk a t�mad�hoz k�pest, hogy k�ptelen legyen hat�sosan folytatni a t�mad�st oly m�don, hogy �lland�an kontrol�lhassuk az egyens�ly�t (->sikaku).

irimi nage

Bel�p� dob�s, az aikid� dob�stechnik�k egyik alappill�re.

irimi-issoku -- irimi-isszoku

Bel�p�s egy l�p�ssel.

J

jinja -- dzsindzsa

Sint� szent�ly (templom). �p�t�szeti st�lus�t tekintve nagyon hasonl� tud lenni a buddhista templomokhoz; a biztos megk�l�nb�ztet�si pont, hogy a sint� szent�lyek el�tt ott a torii, egy, a nagy g�r�g pi-hez (ford�tott U-hoz) hasonl� kapu. Jap�nban Iwam�ban, Ibaraki prefekt�r�ban van Aiki-szent�ly.

jiyuu waza -- dzsij� vaza

Szabad st�lus� gyakorl�s rendszerint t�bb uk�val, akik ak�rhogyan t�madhatnak.

joo -- dzs�

R�vid fabot, kb. 130 cm hossz�. A dzs� eredetileg s�tap�lca volt, ezid�ig tiszt�zatlan, hogy hogyan ker�lt bele az aikid�ba. Sok dzs�-mozdulat a hagyom�nyos jap�n l�ndzsav�v�sb�l, m�sok a dzs�-dzsucub�l j�ttek, de sok az Alap�t� �j�t�sa. A dzs�t rendszerint a halad� gyakorl�sban haszn�lj�k.

joodan -- dzs�dan

Fels� r�sz; a test fels� (mellt�l felfel� l�v�) r�sze.

juu-jutsu -- dzs�-dzsucu (ma sokan dzsiu-dzsicunak is mondj�k -- sajnos)

A dzs�d� �se, �v�delmi harc, harcm�v�szet.

juudo -- dzs�d�

"L�gy �t", Kano Jigoro �ltal versenysportt� fejlesztett harcm�v�szet.

juukendoo -- dzs�kend�

Sz� szerint "bajonett-�t", azaz bajonettharc-gyakorl�s. Jap�nban minden, kell� lelkiismeretess�ggel v�gzett tev�kenys�g/gyakorl�s "d�", m�g a bord�lyh�zba j�r�s is (sikid�, az Edo-korb�l sz�rmaz� kifejez�s).

K

kachihayabi -- kacsihajabi

"Gy�zelem a napf�ny sebess�g�vel." Az Alap�t� szerint amikor valaki megval�s�totta a tot�lis �nuralmat (->agatsu) �s a t�k�letes �sszhangot az univerzumot ural� alapt�rv�nyekkel (k�l�n�sen az etikai elvekkel), akkor rendelkez�s�re fog �llni az univerzum teljes ereje, nem lesz tov�bb igazi k�l�nbs�g k�zte �s az univerzum k�z�tt. A szellemi fejl�d�s ezen szintj�n a gy�zelem azonnali. Ha a t�mad�nak sz�nd�k�ban �ll elk�vetni egy er�szakos cselekedetet, megt�ri a harm�ni�t az univerzum alapelveivel, de senki sem versenyezhet sikeresen az ilyen elvekkel. Az emberi �letben az univerzum alapelveinek kifejez�d�se a szeretet (ai), �s az Alap�t� szerint a szeretetnek nincsenek ellens�gei. Ha nincsenek ellens�gek, nem kell harcolni, �s �gy mindig gy�ztesk�nt ker�l ki. (->masakatsu)

kaeshi waza -- kaesi vaza

A technika megford�t�sa (uk�b�l nage lesz a technika v�grehajt�sa k�zben, �s ford�tva). Ez rendszerint egy halad� form�ja a gyakorl�snak.

kaiso -- kaiszo

Alap�t�, azaz Ueshiba Morihei.

Kakare!

"Vedd fel a harcot vele!" "T�madd meg!"

kamae

Testhelyzet, testtart�s (fegyverrel vagy an�lk�l, b�r a fegyver n�lk�lit �ltal�ban "tacsi"-nak h�vj�k a k�l�nf�le ir�nyzatokban -- p�ld�ul karat�ban kiba dacsi (lovagl��ll�s), zenkucu dacsi, stb.). J�llehet �ltal�ban a fizikai helyzetre utal, de az aikid�ban jelent�s p�rhuzam van a fizikai �s l�lektani tart�s k�z�tt. A k�vetkezetes, hat�rozott �ll�s �ltal�ban hat�rozott lelki tart�st is eredm�nyez. Az aikid�ban fontos a hat�rozott lelki hozz��ll�st fenntartani.

kami

Istens�g, istenszellem. A sint� sokinstenhit� term�szetvall�s (emlegetik n�ha a kilencmilli�rd isten vall�sak�nt), a sint� tan�t�sa szerint szelleme, kamija lehet minden fontosabb term�szeti t�rgynak (hegynek, foly�nak, stb.) �s jelens�gnek (vill�ml�s, es�, nap, stb.), s�t, emberb�l is lehet kami. (M�s �r�sjegyekkel �rva a "kami" tov�bbi jelent�sei: "haj"; "pap�r"; "fels�".)

kamiza

Egy kis olt�r, az aikid�ban �ltal�ban a d�dzs� f�hely�n van, gyakran ad helyet az Alap�t� k�p�nek, vagy r�vid �r�soknak. �ltal�ban a kamiza ir�ny�ba hajlunk meg amikor bej�v�nk, vagy elhagyjuk a d�dzs�t, illetve a sz�nyeget.

kan

�rz�s.

kansetsu waza -- kanszecu vaza

Csukl�technik�k.

kata

Formagyakorlat.

katame waza -- katame vaza

"Leszor�t�" technik�k.

katana

Kard. Katana n�ven �ltal�ban a k�lf�ld�n szamur�jkardk�nt ismert, a val�s�gban a szamur�jok �ltal hordott k�t kard k�z�l a hosszabbat (dait�) szokt�k emlegetni, de zsebk�st�l a leghosszabb tacsi-ig mindenf�le kardot lehet katan�nak h�vni. (A zsebk�s p�ld�ul kogatana, "kis kard".)

katate dori

Egy k�z fog�sa; egykezes fog�s.

katsu jin ken -- kacu dzsin ken

"A kard, ami �letet v�d." Ahogy a buddhizmus (f�leg a zen-buddhizmus) �s a taoizmus egyre ink�bb befoly�solta a jap�n kardforgat�s m�v�szet�t, a gyakorl�i ann�l ink�bb �rdekeltek lettek az etikai alapelvek tudom�nyukba �p�t�s�ben. A kardforgat�s m�v�szet�nek t�k�letes mestere az ilyen gyakorl�k szerint nem csak gyilkol�sra kell hogy tudja haszn�lni a kardot, hanem az �let v�delmez�s�re is. A katsu jin ken megalapoz n�h�ny hat�rozott alkalmaz�st a technik�k fejleszt�s�ben, amelyek ink�bb a kard nem v�g� r�szeit haszn�lj�k az ellenf�l meg�t�s�re vagy kontrol�l�s�ra, mint hogy meg�lj�k. Ezen technik�k hat�sa n�h�ny helyen megfigyelhet� az aikid�ban is. M�s technik�kat �gy fejlesztettek ki, hogy fegyvertelen szem�ly is lefegyverezheti a t�mad�t. Ezeket a technik�kat gyakran gyakorolj�k az aikid�ban. (->setsu nin too)

keiko

Gyakorl�s, edz�s. A siker egyetlen titka az aikid�ban.

ken

Kard.

kendoo -- kend�

"A kard �tja"; jap�n kardv�v�s.

kenjutsu -- kendzsucu

A kardforgat�s m�v�szete.

ki

�ser�, �senergia, �leter�, a vit�lis energia, az �sszpontos�tott er� energi�ja.

kiai -- kiai

Ki�lt�s, harci ki�lt�s. Seg�t az �sszpontos�t�sban, a ki egy mozdulatba f�kusz�l�s�ban. A jap�n k�zd�sportok szinte kiv�tel n�lk�l mindegyik�ben megtal�ljuk a kiait (az �j�szatban nem).

kihon

Alap; alapvet�; l�nyeg(es). Kihon waza = alaptechnika. Sok aikid�-technik�t l�tsz�lag nagyon k�l�b�z� m�dokon v�gre lehet hajtani. Megl�tni a technik�k felsz�n alatti saj�toss�gait �s megragadni a k�z�s magjukat, ez a kihon meg�rt�se.

kimusubi -- kimuszubi

(=ki no muszubi) "a ki kapcsol�sa/k�t�se"; a partner ki-j�vel val� egyes�l�s. A folyamat, amikor megragadjuk/hozz�tapadunk a partner mozdulataihoz, �s fenntartjuk ezt a kapcsolatot v�gig a technika alkalmaz�sa sor�n. A t�k�letes kimuszubi tiszta, rugalmas �s figyelmes elm�t k�v�n. (->setsuzoku)

ko

(= kokyuu -- kokj�). L�gz�s, bel�gz�s.

Kobukan

Az aikid� els� fellegv�ra.

Kodokan

Kano mester judo egyeteme.

kokoro

Sz�v; l�lek; lelkesed�s.

kokyuu -- kokj�

L�gz�s, l�legz�s. Az aikid� r�sz�t k�pezi a "kokj�rjoku", azaz "l�gz�ser�". Ez a l�legz�s �s a mozg�s �sszhangba hoz�sa. A l�legz�s ellen�rz�se el�seg�theti a nagyobb koncentr�ci�t �s a stressz kik�sz�b�l�s�t. Sok hagyom�nyos medit�ci�s form�ban a l�legz�st fokozott koncentr�ci� vagy szellemi nyugalom fejleszt�s�re haszn�lj�k, ugyan�gy az aikid�ban is. Tov�bb�, a l�legz�s ritmusa seg�ti a helyes id�z�t�st is. Az aikid�ban sz�mos gyakorlat "kokj�h�"-nak, vagy "l�gz�sm�d"-nak h�vnak, melyek a kokj�rjoku fejleszt�s�t seg�tik.

kokyuu hoo -- kokj� h�

L�gz�sm�d.

kokyuu nage -- kokj� nage

A kokj�n alapul� dob�stechnika.

koohai -- k�hai

Valamilyen tev�kenys�get (munk�t, sportot, stb.) k�s�bb kezdett, azaz alacsonyabb rang�/fiatalabb ember. Az aikid� eset�ben "fiatalabb/kezd�bb aikid�ka."

kote

Alkar; v�v�keszty�. (Nem "csukl�"; az "tekubi".)

kotegaeshi

Alkarcsavar, alkarford�t�s.

kotodama

"M�gikus szavak/sz�m�gia". K�l�nb�z� hangok k�pz�se egyfajta mitikus/transz�llapot l�trehoz�s�ra. Az aikid� alap�t�j�t nagym�rt�kben foglalkoztatt�k a k�l�nf�le sint� �s �jsint� misztikus gyakorlatok, �s ezek k�z�l n�h�nyat saj�t aikid� technik�inak is r�sz�v� tett.

ku

"�ress�g." A buddhizmus szerint a dolgok alapvet� tulajdons�ga az egy�ni, v�ltozatlan l�nyegek hi�nya (�ress�g). A dolgok "l�nyegn�lk�lis�g�nek" felismer�se vezet a szellemi "nem-kapcsol�d�s", a tudatos nyugalom (egykedv�s�g) gyakorl�s�hoz. Ezen �ress�g k�zvetlen felfog�s�t (vagy megtapasztal�s�t/belepillant�st) nevezik megvil�gosod�snak. Az aikid�ban ez a tudatos nyitotts�g ide�lis �llapot�ban nyilv�nul meg, egy olyan �llapotban, amelyb�l azonnal �s �szt�n�sen lehet reag�lni a v�ltoz� k�r�lm�nyekre. (->mokusz�)

kumijoo -- kumidzs�

P�ros dzs�gyakorl�s.

kumitachi -- kumitacsi

P�ros kardv�v�s-gyakorl�s.

kuzushi -- kuzusi

A partner egyens�ly�nak megt�r�se. Az aikid�ban nem lehet t�k�letesen v�ghezvinni egy technik�t an�lk�l, hogy az ellenfelet ki ne billenten�nk az egyens�ly�b�l. A helyes kuzusi el�r�s�hez sokkal ink�bb a helyezked�sre �s id�z�t�sre, semmint a puszta fizikai er�re kell t�maszkodni.

kyuu -- kj�

�r�sjegyt�l f�gg�en sok jelent�se van, az aikid�ban sz�ba ker�l�k: 1. L�gz�s, kil�gz�s. 2. "Oszt�ly"; "fokozat"; a sodan alatti tanul�- (feh�r �ves) fokozatok.

L

M

ma ai (ma, aima)

T�rk�z; a k�zd� felek (megfelel�) t�vols�ga. (�rdekess�g: a mai jap�n nyelvben a "manuke" bolondot, �gyefogyottat jelent, �m a sz� eredetileg a kardv�v�sb�l sz�rmazik: bolond -- �gyetlen -- ugyanis az, aki nem tudja tartani a megfelel� k�zd�t�vols�got.)

mae

El�l; el�ls�; el�re. Mae ukemi = es�s/gurul�s el�re.

masakatsu -- maszakacu

"Igazi/val�di gy�zelem" (->agatsu, ->kachihayabi).

men

Fejp�nc�l.

men'uchi -- men-ucsi

V�g�s/�t�s a fejre.

migi

Jobb(oldal), jobbra ir�nyul�.

Misogi -- Miszogi

A "Megtisztul�s Nagy Lehet�s�ge" (ti. az aikid� gyakorl�s�val).

mokusoo -- mokusz�

Medit�ci�. Bud�-iskol�kban a medit�ci�ra felsz�l�t� vez�nysz�.

mudansha -- mudansa

Sz� szerint "nincs-fokozata-ember"; nem-fekete�ves tanul�k.

mushin -- musin

Sz� szerint "nem-l�lek", vagy "nincs-l�lek". Egyfajta tudatos k�szenl�ti �llapot, amelyet legink�bb a kalandoz� gondolatok hi�nya jellemez. Olyan tudat�llapot, amelyben az agy a fogalmak testet�lt�se n�lk�l cselekszik/reag�l. Nem helyes a musint kiz�r�lag spont�n cselekv�snek tekinteni. B�r k�ts�gk�v�l r�sze a spontaneit�s a musinnak, nem egyezik meg teljesen vele. Tal�n �gy lehetne fogalmazni, hogy a musin �llapot�ban az ember k�pes gondolkozni �s megk�l�nb�ztet�seket tenni an�lk�l, hogy a gondolatok ir�ny�tan�k.

N

nagare

Foly�s. Az aikid� gyakorl�s�nak egyik c�lja, hogy a fizikai er�t ne fizikai er�vel pr�b�ljuk meg �tk�ztetni. Sokkal ink�bb meg kell tanulni a fizikai er�vel egy�tt mozogni (folyni), �s �t�r�ny�tani azt akaratunknak megfelel�en.

nage

1. A technik�t v�grehajt� f�l (akit t�madnak). 2. Dob�s.

nen

Figyelem, koncentr�ci�.

nikyoo -- nikkj�

M�sodik tan�t�s.

niningake

K�zdelem k�t ember ellen.

ninja -- nindzsa

K�z�pkori jap�n k�m/orgyilkos.

ninjutsu -- nindzsucu

Nindzsa-technik�k: harci technik�k �pp�gy, mint a k�l�nf�le felhaszn�lt eszk�z�k �s m�dszerek.

O

o-negai shimasu -- o-negai simaszu

Sz� szerint "Legyen sz�ves", udvarias, b�rmire haszn�lhat� jap�n k�r� formula. M�g udvariasabb v�ltozata az "o-negai itasimaszu". Gyakorl�sra felk�r�sre haszn�ljuk.

o-negai itashimasu -- o-negai itsimaszu

->o-negai shimasu

obi

�v.

omote

Felsz�n; homlokzat; el�ls� r�sz.

Oo -- �

Nagy.

Oomoto-kyoo -- �moto-kj�

A "Nagy Eredet tana" vall�sa. A kiot�i Deguchi Nao parasztasszony alap�totta 1895-ben, az Olvasnival�ban tal�lhat� r�la egy el�g j� cikk (sajnos a k�t forr�s k�t k�l�nb�z� d�tumot jel�l meg alap�t�si id�pontnak).

Oo-Sensei -- �-Szenszei

Sz� szerint "Nagy Mester", Ueshiba Morihei, az aikid� alap�t�ja. Viszont ez egy nem eg�szen szab�lyos jap�n kifejez�s, �s csak az aikid� (�s n�h�ny m�sik ->koryu) berkein bel�l ismerik �s haszn�lj�k, egy k�znapi jap�n ember nem felt�tlen�l fogja �rteni, hogy mir�l van sz�. A jap�n aikid�sok t�bbs�ge nem is �gy, hanem ink�bb ->Kaiso-nak nevezik Ueshiba Senseit. Egy�bk�nt az �-Szenszei karakterei megegyeznek a Dai-Sensei-jel, ami szint�n Nagy Mestert jelent (Takeda Szokaku gyakran nevezte mag�t �gy, Oo-Sensei kyoju dairi-j�n is ez olvashat�: Takeda Szokaku Dai-Sensei).

osae waza -- oszae vaza

Leszor�t�sos technik�k.

P

R

randori

Sz� szerint "ran" (v�letlen/�sszevissza) + "tori" (megfog�s). A dzsij� vaza, a szabad gyakorl�s szinon�m�ja. B�r az aikid�technik�kat jellemz�en egy partnerrel gyakoroljuk, nem szabad elfelejteni, hogy az embert t�bben is megt�madhatj�k egyszerre. Az aikid�-testmozg�sok (tai szabaki) legt�bbje t�bb t�mad� ellen val� v�dekez�s sor�n is alkalmazhat�.

reigi

"Illem, etikett, helyes viselked�s." A helyes viselked�s minden pillanatban (k�l�n�sen a d�dzs�ban val� helyes viselked�s) legal�bb olyan fontos, mint a technik�k gyakorl�sa. Az illemszab�lyok betart�sa jelzi az ember �szinte sz�nd�kait, tanulniv�gy�s�t, illetve m�sok �rdekeinek �s jogainak felismer�s�t �s megtart�s�t.

ryoo kata dori -- rj� kata dori

(Mind)k�t v�ll fog�sa.

ryoote dori -- rj�te dori

(Mind)k�t k�z fog�sa; k�tkezes fog�s.

S

sake -- szake

Jap�n rizsbor.

sankakutai -- szankakutai

H�romsz�g�ll�s.

sankyoo -- szankj�

Harmadik tan�t�s.

sanningake

K�zdelem h�rom ember ellen.

seiki -- szeiki

Szellemi energia.

seiza -- szeiza

Sz� szerint "helyes �l�s"; hagyom�nyos form�lis jap�n �l� (t�rdel�) helyzet.

senpai -- szenpai

Valamilyen tev�kenys�get (munk�t, sportot, stb.) kor�bban kezdett, azaz magasabb rang�/id�sebb ember. Az aikid� eset�ben "id�sebb/halad�bb aikid�ka."

sensei -- szenszei

Tan�r/oktat�/orvos szok�sos jap�n megsz�l�t�sa. (Nem a foglalkoz�s neve!) Egy d�dzs� vagy szervezet �lland� tan�r�t illik a d�dzs�n k�v�l is szenszeinek sz�l�tani.

seppuku -- szeppuku

"Hasfelmetsz�s"; ritu�lis �ngyilkoss�g. Harakiri, b�r ez a sz� �gy nem l�tezik a jap�nban, k�lf�ldiek csin�lt�k, mint a Fudzsijam�t ("hara o kiru", "hasat felv�gni" van; a Fudzsijam�t pedig jap�nul Fudzsi-szannak h�vj�k).

setsuzoku -- szecuzoku

Kapcsolat, �sszek�t�s. Az aikid� technik�k �ltal�ban j�val hat�konyabbak, ha az ember �sszek�ti a saj�t t�megk�z�ppontj�t/centrum�t (hara) a mozg�s k�ls�bb r�szeivel, illetve �sszek�ti saj�t t�megk�z�ppontj�t az ellenf�l�vel. Hasonl�an, a szecuzoku sz�t haszn�lj�k a technika folyamatoss�g�nak jellemz�s�re is. Pszichol�giai �rtelemben a szecuzoku az ember �s partnere k�z�tti hat�s-k�lcs�nhat�s-kapcsolatot jelenti, azazhogy az aikid�technik�k sikeres v�grehajt�sa rendk�v�l nagy m�rt�kben f�gg a saj�t technik�k �s a partner technik�ira val� v�laszok id�z�t�s�n.

shidooin -- sid�in

"Vezet�"; "ir�ny�t�"; "oktat�"; edz�.

shihan -- sihan

"Oktat�"; "mester", az aikidoban: "mester oktat�", "oktat�k oktat�ja".

shihoo nage -- sih� nage

N�gy ir�nyba dob�s.

shihoo-giri -- sih�-giri

N�gy ir�nyba v�g�s.

shikaku -- sikaku

Sz� szerint "holt sz�g". Olyan helyzet (relat�ve a partnerhez k�pest), amelyben a partner sz�m�ra neh�z a t�mad�s (vagy annak folytat�sa), �s ahonnan viszont k�nnyen ir�ny�that� az � egyens�lya �s mozg�sa. Az aikid� technik�k els� l�p�se gyakran a sikaku megval�s�t�sa.

shiki -- siki

B�tors�g.

shikkoo -- sikk�

T�rden j�r�s. A sikk� nagyon fontos a t�megk�z�ppont (hara) tudatoss�g�nak fejleszt�s�re, tov�bb� er�s�ti a cs�p�t �s l�bat. (J� p�lda k�l�nben ez a sz� arra, hogy mi�rt kell komolyan venni a jap�n nyelv hossz� mag�nhangz�it. Szok�sos slendri�n �t�r�ssal (b�vebb info a levelesl�d�ban!!!) ugyanis a "shikko" azt jelenti, hogy "pisi". �s most tess�k elk�pzelni, hogy az ember komoly arccal fejtegeti egy jap�nnak, hogy a "a shikko nagyon fontos a hara tudatoss�g�nak fejleszt�s�re...")

Shingon -- Singon

"Igaz sz�"; az egyik (r�gi) buddhista szekta Jap�nban.

shinkenshoobu -- sinkens�bu

Sz� szerint "P�rbaj igazi kardokkal." Azt fejezi ki, hogy az aikid�-gyakorl�s sor�n az embernek �gy kell viselkednie, mintha -- bizonyos �rtelemben -- val�di kardokkal foly� �lethal�lharcr�l lenne sz�. K�l�n�sen arra �rtend�, hogy az aikid�-gyakorl�s k�zben az embernek kiz�r�lag az aikid�ra szabad gondolnia, mint ahogy egy v�rre men� p�rbaj eset�ben is kiz�r�lag a p�rbajra koncentr�l.

shintai -- sintai

El�re-h�tra mozg�s.

Shintoo -- sint�

"Az istenek �tja"; animista (sokistenhit�) jap�n term�szetvall�s. Els�k�nt ezen a n�ven a buddhizmus Jap�nba be�rkez�se ut�n, az att�l val� megk�l�nb�ztet�s �rdek�ben eml�tik. A t�rt�nelem sor�n viszonylag j�l megf�rt m�s egy�b vall�sokkal, b�r az uralkod� oszt�ly els�sorban mindig is buddhista volt. A m�sodik vil�gh�bor� el�tt -- el�g szerencs�tlen�l, a hazafias lelk�let sz�t�s�ra -- �llamvall�ss� tett�k, de ezt 1945 ut�n elt�r�lt�k. A mai �tlagjap�n nem k�l�n�sebben vall�sos, lelk�ben j�l �sszef�rnek a k�l�nb�z� vall�sok cerem�ni�i: m�g az esk�v�k nagy r�sze sint� (�s manaps�g kereszt�ny) szertart�s szerint zajlik, a temet�sek �ltal�ban buddhista szok�s szerint.

shodan -- sodan

Els� fekete �ves, mesteri fokozat (sz� szerint "kezd� dan").

shoomen -- s�men

El�ls� r�sz; homlokzat. A "men" ugyanaz a "men", mint a "fejp�nc�l", ez�rt a "fej elej�t/tetej�t" is jelenti.

shoomen uchi -- s�men ucsi

Egyenes �t�s a fejre; fejbev�g�s.

shugyoo -- sugj�

Gyakorl�s, vall�si (esetleg aszk�tikus) gyakorlat.

shuugyoo -- s�gj�

1. munka kezdete 2. tanul�s 3. munka befejez�se

soto -- szoto

"K�ls�", "k�v�l"; a t�mad� karjain k�v�l v�grehajtott aikid� mozdulatok oszt�lya (->uchi).

suburi -- szuburi

Sz� szerint kb. "�res v�g�s", azaz �rny�kbokszol�s: v�g�s/�t�s sz�r�s/d�f�s gyakorl�sa ellenf�l n�lk�l, karddal, fakarddal, naginat�val vagy dzs�val.

suihei uchi -- szuihei ucsi

V�zszintes v�g�s.

sukashiwaza -- szukasivaza

Technik�k, amelyek sor�n nem engedj�k, hogy a t�mad� megragadhasson benn�nket, illetve hogy egy�ltal�n t�mad�st kezdem�nyezhessen. Ide�lis esetben az ember elegend�en �rz�keny arra, hogy a t�mad� (vagy leend� t�mad�) helyzet�t �s mozg�s�t figyelemmel k�s�rve, semleges�tse a t�mad�st, m�g miel�tt az v�grehajt�dhatna. Nem kev�s fizikai �s szellemi gyakorl�st ig�nyel ezen ide�lis �llapot el�r�se.

suki -- szuki

R�s, nyitotts�g, amelyen kereszt�l valaki t�madhat�, vagy ellene egy technika alkalmazhat�; vagy �ppen egy pont, ahol egy technika megt�rhet�. A szuki lehet fizikai vagy pszichol�giai. A gyakorl�s c�lja, hogy az ember �rz�keny legyen a saj�t szukijaira, illetve hogy a m�sik mozg�s�ban felfedezze azt. Ide�lis esetben egy aikid� mester m�r olyan magas szintre fejl�d�tt, hogy nincsen neki t�bb� szukija.

sumi-kiri -- sumi-kiri

A test �s l�lek tisztas�ga.

sumoo -- szum�

Hagyom�nyos jap�n birk�z�s.

suwari -- szuvari

�l�s; �l� ...

suwari waza -- szuvari vaza

�l�sben, illetve t�rdel�sben v�grehajtott technika.

T

tachi -- tacsi

�r�sjegy(ek)t�l f�gg�en: 1. Hossz� jap�n kard. 2. �ll�s, testtart�s.

tachi waza -- tacsi vaza

�ll�stechnik�k; technik�k �ll�sban/-b�l.

tai no henka

A test(tart�s) megv�ltoztat�sa (tai = test, testtart�s; henka = megv�ltoztat�s).

tai sabaki -- tai szabaki

A test mozgat�sa('nak technik�ja); aikid�ban a test mozgat�sa k�rk�r�s, k�r�ves mozdulatokkal, szabadon.

taijutsu -- taidzsucu

"Test-technika"; fegyvertelen gyakorl�s.

taninsuugake -- taninszuugake

T�bb t�mad� ellen val� gyakorl�s, rendszerint fog�sok ellen.

tantoo -- tant�

R�vid kard, t�r.

tatami

Gy�k�nysz�nyeg, a jap�n lak�sok nagy r�sz�nek m�g ma is r�sze. Tatami bor�tja az edz�termek padl�j�t is (k�lf�ld�n sokszor matrac van helyette). Az igazi tatami egy�bk�nt sem nem k�l�n�sebben vastag, sem nem k�l�n�sebben puha.

te

K�z.

tegatana

"K�z-kard."

tekubi

Csukl�.

tenchi nage-- tencsi nage

"Menny �s f�ld" dob�s.

tenkan

Elfordul� mozg�s, f�leg 180 fokos fordulat (->tai no tenkan).

tenshin -- tensin

Mozdulat, ahol a nage kit�r 45 fokkal a t�mad�s ir�ny�b�l (f�leg az uke nyitott oldala fel�).

tori

A technik�t v�grehajt� f�l (akit t�madnak).

tori, �sszet�telekben dori

Fog�s, megfog�s.

tsugi ashi -- cugi asi

K�vet� l�p�s.

tsuki -- cuki

Egyenes �t�s.

U

uchi -- ucsi

"Bel�l/a bels�." Egy sor olyan technika, amelyben a nage a t�mad� karja(i) al� ("belsej�be") mozog. M�s k�nai �r�sjeggyel "�t�st" jelent, mint pl. a s�men ucsiban.

uchideshi -- ucsidesi

A mesterrel egy�tt lak� tan�tv�ny.

uke

A technik�t "elszenved�" f�l (aki t�mad).

ukemi

Gurul�s, es�s; a s�r�l�st elker�l� technika.

ura

H�toldal; h�tul.

ushiro -- usiro

H�tul; h�tuls�; h�tra ir�nyul�. Usiro ukemi = h�traes�s, h�tragurul�s.

V

W

waza -- vaza

Technika.

Y

yame -- jame

"Fejezd be!"

yin �s yang -- jin �s jang

Negat�v �s pozit�v, v�z �s t�z, n� �s f�rfi, akt�v �s passz�v, az �selemek egym�sra hat�s�nak jelk�pe. K�nai kifejez�s!!! A taoista kozmol�gia alapvet�se: A Ta�b�l l�trej�n a vil�g mint k�osz, majd a k�osz kett�oszlik jinre �s jangra (a n�ies �s a f�rfias princ�piumokra). E kett� egybekapcsol�d�sai nyom�n l�trej�n az �t elem: a f�m, fa, v�z, t�z �s a f�ld. A jin �s a jang, valamint az �t elem egy�tt adj�k a hetes sz�mot, s ha hozz�juk sz�m�tjuk az eget �s a f�ldet is, akkor eljutunk a jelens�gek vil�g�t szimboliz�l� kilences sz�mhoz. Az �gy keletkezett soksz�n� vil�g azonban - l�v�n minden jelens�g a Tao megjelen�si form�ja - megint csak egys�get alkot. (Lie Ce I.[2.], Lao Ce 42.)

yoko -- joko

Oldal.

yokomen -- jokomen

A fej oldala, oldals� arc�l.

yonkyoo -- jonkj�

Negyedik tan�t�s.

yuudansha -- j�dansa

Sz� szerint "van-fokozata-ember"; b�rmilyen fokozat� fekete�ves, mester.

yuuki -- j�ki

B�tors�g.

Z

zanshin -- zansin

Sz� szerint "megmaradt l�lek". Egy aikid� technika v�grehajt�sa ut�n is kiegyens�lyozott, t�mad�sra k�sz �llapotban kell maradnunk. A zansin teh�t egy technika "tudatos figyelemmel val� v�gigk�s�r�s�t", valamint e figyelem meg�rz�s�t jelenti, hogy az esetleg tov�bbi t�mad�sokra is helyesen tudjunk reag�lni.

zazen

Zen-medit�ci�(s �l�s). Zazennek �ltal�ban a l�tusz�l�sben medit�l�st h�vj�k, de nincsen k�l�n�sebb jelent�s�ge az �l�snek; aki nem b�rja, nyugodtan �lhet t�r�k�l�sben vagy szeiz�ban.

Zen

Buddhista vall�si ir�nyzat; a k�nai csan-buddhizmus (ugyanaz az �r�sjegy) Jap�nba beker�lve, n�mik�ppen �talakulva, a mai napig fentmaradt. (K�n�ban l�nyeg�ben elt�nt.)

zoori -- z�ri

Szand�l, saru, papucs. A jap�n �p�letekben a lak�son bel�l nem hordanak cip�t, hanem papucsot h�znak; a szob�kban pedig a papucsot is leveszik